A tervpályázat első köre 2017 őszén zárult le, a KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. ekkor négy darab pályaművet vásárolt meg. Akkor még nem lehetett tudni, hogy a stadion majd a 2023-as atlétikai világbajnokság leendő helyszíneként valósul meg, inkább a korábban visszamondott olimpiai pályázat terveinek továbbélése látszott benne.
Az atlétikai világbajnokság a világ egyik legnézettebb és népszerűbb sporteseménye, közvetlenül az olimpiai játékok és a futball világbajnokság után. Az elmúlt évtizedekben itthon is már több európai és világbajnoki játékot tartottak, de ezek mind fedettpályásak voltak, ellenben a mostani tervezett eseménnyel, amely szabadtéri lenne. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) december elején döntött arról, hogy a 2019-ben ázsiai és a 2021-es amerikai vébé után Budapest kapja meg a rendezési jogot, még úgy is, hogy a fő stadion csak papíron létezik.
A tervezés alatt álló Nemzeti Atlétikai Központ helyszíne a már említett Vituki telep, a Kvassay Jenő út és a Duna között. A verseny idejére ideiglenes lelátókkal 40 ezer férőhelyesre bővített komplexum visszabontott formájában 15 ezer fő befogadására lesz alkalmas. Az Atlétikai Központnak a verseny lebonyolításán és a profi sportolók edzésén túl fontos szerepet szánnak a szabadidő- és az utánpótlássport fejlesztésében is. A tervek szerint a budapesti lakosokat, diákokat edzőpályák, futókör, street workout és számos egyéb lehetőség várja majd a sportolásra, kikapcsolódásra.
Az építkezés jó esetben magával hozza a környék rendezését is, például a közeli Duna-parton a sétányok, közterek, parkok létesítését, és a helyszínt érintő közlekedés fejlesztését, a HÉV metrósítása szintén aktuális terv, ahogy arról a Budapest 2030 konferencián is beszéltek a döntéshozók. Ami fájó pont, az a Vitki uszoda és sporttelep eltűnése, aminek a látványterveken már nyoma sincs, pedig nyaranta az egyik legkellemesebb és olcsóbb strand volt, hatalmas zöld, füves környezettel.
A végső tervezést a NAPUR Architect Kft. vállalta el, az ő nevükhöz kötődik a vizes vébére épült Duna Aréna és a Néprajzi Múzeum is. A legújabb látványterveken feltehetően a stadion bővített változata látható, mert még a pályázat első körében, a tervek méltatása kapcsán elhangzott, hogy ez a változat volt az, aminek az alapépülete belesimul a tájba (tehát a szemben levő Kopaszi-gáton épülő Dunapart lakásaiból a kilátás nem egy hatalmas stadionra nyílik majd), és az ideiglenes lelátók vasbeton- és acélszerkezete is, a tető kivételével újra hasznosítható elemekre visszabontható lesz. Remélhető, hogy amennyiben tényleg megvalósul egy ekkora volumenű sportesemény, a tavaly nyári vizes világbajnokság rendezési gyermekbetegségeiből kigyógyulva és okulva profitálhat belőle Budapest és az ország is.
