Ha Kassák Lajos neve szóba kerül, elsőnek talán A ló meghal a madarak kirepülnek vers furcsa sorai rémlenek fel mindenkinek, a nyerítő idővel, Párizzsal és a röpködő szamovárral.
A három – október közepén nyitott, és Kassákkal foglalkozó – kiállítás ugyanarról az életműről mondja el a véleményét, de más-más nézőpontból. A legújabb kutatási eredményeket, és a hagyatékból,külföldi múzeumoktól és magánszemélyektől kölcsönzött dokumentumok és anyagok egy részét most először láthatja a magyar közönség.
Az idei, kettős Kassák-évforduló – születésének százharmincadik, halálának pedig ötvenedik évfordulója – adta az apropót a nagyszabású Kassákizmus kiállítások megrendezéséhez. Ez alkalomból fontosnak tartotta a Petőfi Irodalmi Múzeum, hogy egy összekapcsolt kiállítással együtt lépjen a nyilvánosság elé másik két tagintézményével, a Kassák Emlékmúzeummal (Az új Kassák – A ló meghal és a madarak kiröpülnek), és a Bajor Gizi Színészmúzeummal (Új dráma, új színpad – A magyar avantgárd színházi kísérletei). Az Emlékmúzeum kiállítása nemcsak a vers keletkezéstörténetével és kanonizációjával foglalkozik, de Kassák európai csavargásán keresztül művésszé válásának folyamatát, és a hatvanas-hetvenes években irodalmi "beskatulyázását" is bemutatja. Míg a színészmúzeum a magyar színház egy alig ismert, alternatív, kísérleti irányzatát mutatja be.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban helyet kapott központ kiállítás, az Új művészet – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban címmel Kassák 1920 és 1925 között Bécsben megjelent MA című folyóiratát helyezi a középpontba. Az avantgárd mozgalmak egész Európában fellázadtak a művészet hagyományos intézményei és formái ellen, programjukban tagadták a régi művészetet és új lehetőségeket kerestek. A kiállítás négy irányból közelíti meg Kassák, a MA és az új művészet 20-as évekbeli történetét: a Művészet/politika szekció Kassák és a baloldal viszonyát villantja fel, a Hálózatépítés a nemzetközi kapcsolatokat, a Avantgárd kánon Kassák nemzetközi hatását, míg az Új Művészet a radikális fordulatokról szól.
Az első pillantásra vizuálisan is hihetetlenül izgalmas kiállítás igazán megéri azt az egy, másfél órát, ami az anyag befogadáshoz szükséges. A koncepciót összeállító társkurátor, Szeredi Merse Pál mesélt az anyag történetéről és a bécsi évekről: Kassák folyóiratszerkesztő tevékenységéről, valamint nemzetközi, majd magyarországi elismertségéről. A kiállítás fő szervező elve a Bécsben újraalapított MA folyóirat harminchárom száma, amely azonban már csak nevében emlékeztet a még magyarországi elődjére, nagyjából időrendben fut körbe a kiállítás termein. Fontos szempont volt, hogy a kiállítóteret ne zsúfolják túl magyarázó és kinyilatkoztató táblákkal és feliratokkal, hanem hagyják magukat a szövegeket érvényesülni, biztosítva ezzel az egyéni kutatás és felfedezés izgalmát. Aki pedig szeretne elmélyedni a kontextusban és minden apró részletet megtudni, egy – a kiállításhoz készült – füzetkében mindent megtalál.
A Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült magyar baloldali értelmiség és művészvilág egyik vezéralakja maradt Kassák külhonban is, aki a folyóirattal egyfajta intézményi keretrendszer teremtett, de az ideológiai nézeteltérések miatt sok régebbi művésztársa lemorzsolódott, például Bortnyik Sándor vagy Uitz Béla. Az emigráció nagyban befolyásolta a magyar avantgárd alakulását is, mivel az addigi közeget, amelyhez szólni tudtak volna, lebontották, ám lehetőség nyílt a nemzetközi áramlatokba való becsatlakozásra.
A kiállítás egyik leglátványosabb, szinte installációszerű felülete az a fal, ahol azokat a nemzetközi avantgárdhoz kötődő folyóiratok borítóit böngészhetjük, amelyek valamilyen szállal kötődtek Kassákékhoz. A szemfülesek felfedezhetnek amerikai, de akár japán lapokat is. De a kiállítás kitér Kassák és Tristan Tzara levelezésére, Marinettivel való székdobálós vitájára, Moholy–Naggyal való közös munkájára, és József Attila bécsi látogatásának történetére is.
Az európai baloldal válságával itthon is érezhető egyfajta Kassák-reneszánsz, egyre többen fedezik fel munkásságának kevésbé ismert és szerteágazó aspektusait, legyen az a képzőművészeti tevékenysége, prózái vagy mindvégig elkötelezett, de semmilyen diktatúrával vagy hivatalos pártállassal össze nem férő baloldalisága.
A PIM a kiállításokhoz kapcsolódva Esti Extra néven előadássorozatot is szervez, a Bajor Gizi Színészmúzeumban a Zöld Szamár avantgárd színház egy előadása elevenedik meg, a Kassák Múzeumban szubjektív tárlatvezetés és kerekasztal-beszélgetés lesz, a Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig az Avantgárd és az emigráció kapcsolatáról lesz szó. A kiállítások egészen február 25-ig látogathatóak.
