Erzsébet királynénak, Ferenc József hitvesének alakját legendák és mítoszok övezik, amelyek súlypontja ugyan korszakonként változik, de az iránta való rajongás csak nem múlik. Magyarországi kultusza az 1860-as években kezd kibontakozni, és már életében számos közteret, utcát neveztek el róla, tragikus halála után pedig csak felerősödik ez a folyamat. Viselik nevét városrészek, a Nagykörút egy szakasza, az egyik belvárosi híd, terek és utcák, és ugyan a második világháborút követő ideológiai fordulattal nemegyszer Sztálinra vagy Leninre cserélték a királynét, és a legnagyobb, Zala György készítette szobrának sorsa is igen hányatott volt, mindezek ellenére a magyarok királynéjának, Sisinek az emlékezete él és virul.
"Úgy megzavarta nagyapáink szívét, hogy a legbölcsebbnek tartott Deák Ferencnek szállott csizmaszárába az esze legelőször." – írja róla Krúdy Gyula. És ma is, ha a Wittelsbachi hercegnő neve szóba kerül egy társaságban, másodpercek alatt éles vita bontakozhat ki: sokakban a szépséges és jószívű és kissé vadóc Sisi képe él (hála a Romy Schneider-féle cukormázas sorozatnak), mások viszont szentségtörő módon azonnal büdös leheletéről és kiállhatatlan, makacs személyiségéről kezdenek kioktató hangon előadni. Ez a kettős, kritikus megítélés már a huszadik században jelent meg, annak is a vége felé. A kortársak Magyarországon – legyenek azok politikusok, arisztokraták, írók, költők vagy az egyszerű közemberek – szinte kivétel nélkül rajongtak az uralkodó feleségéért, de eme rajongás mögött – nem szabad elfelejtenünk – még aktív politikai megfontolás is állt.
![](https://welovebudapest.com/i/65/erzsebet-kiralyne-photo-rabending-erzsebet-kiralyne-emil-rabending-felvetele-1867.exact1980w.jpg)
Erzsébetet soha nem szánták egy birodalom császárnéjának, erre a feladatra nővére volt kijelölve. Mégis úgy alakult az élete, hogy a fiatal uralkodó, Ferenc József iránta tanúsított nagyobb érdeklődést. Még ha volt is valami romantikus kapcsolatuk indulásában, a későbbi évek és a bécsi udvari légkör elég hamar megölték azt. Sisi nem találta a helyét a szigorú császári fővárosban, és anyósával, Zsófiával is egyre rosszabb lett a viszonya. Ekkor fedezhette fel magának a "magyarjait": a cseh-párti Zsófiával szemben. 1857-ben járt először Magyarországon, de igazán csak a hatvanas években fordul az ország felé érdeklődése. Politikai szerepét és befolyását szeretik eltúlozni, és nemegyszer az ő érdemének tekinteni, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után sok évvel, 1867-ben létrejött a Kiegyezés: Magyarország megbékélt az osztrák császárral.
![](https://welovebudapest.com/i/bc/ferenc-jozsef-es-erzsebet-kiralyne-1897-ben-1900-20-vasarnapi-ujsag.exact1980w.jpg)
Az Erzsébet-kultusz kutatója, Vér Eszter Virág történész abban látja a kultusz kialakulásának fő ösztönzőjét és társadalom-lélektani, politikai vonatkozását, hogy Ferenc József személyének a magyar nemzeti tudatban betöltött problematikus helyzetéből adódóan Erzsébet a mitizálódás folyamata során egyensúlyozó szerepbe került. Azaz a királyné személyén keresztül könnyebb volt az uralkodót elfogadni, és a kiegyezést megkötni a nemzet és Ferenc József között. Krúdy Gyula ezt úgy fogalmazta meg hogy a magyar virtus és a" férfias ország szívesebben hajtja meg merev térdét egy fiatal asszony előtt, mint vén császárok lábánál."
![](https://welovebudapest.com/i/a7/erzsebet-ter-a-kioszk-epulete-a-felvetel-1877-korul-keszult.exact1980w.jpg)
Annak, hogy hogyan, és főként hogy kikről nevezzük el köztereinket nagyon jelentős identitás és tudatformáló, illetve emlékezetpolitikai hatása van. Nem hiába kezdi minden frissen hatalomra jutott politikai rendszer is ezzel a működését: új nevet adni a térnek. Ha a névadásokkal kapcsolatban megnézzük, mikor jelenik meg, és válik népszerűvé Erzsébetről elnevezni helyeket és tereket a városban, jól nyomon követhető, hogy mikor kezd a kultusza is kialakulni és erősödni. Az első, Erzsébetről elnevezett köztér a mai Erzsébet tér volt, az uralkodói pár magyarországi körútját követő évben, 1858-ban kapta nevét az addigi Vásártér helyett. Ezzel egy időben természetesen férje is kapott egy teret, a Lánchíd pesti hídfőjénél a mai Széchenyi tér viselte a nevét. Ez a mozzanat még tekinthető egy általános, udvariassági gesztusnak is a város részéről, hiszen gyakori volt, hogy a Habsburg család tagjainak neveit kapták városrészek (Terézváros, Lipótváros).
![](https://welovebudapest.com/i/d6/budapest-xviii-xx-szazad-mapire-the-historical-map-portal.exact1980w.png)
Már a királyné iránti hódolat jelének tekinthető azonban az a kezdeményezés, amikor 1879-ben a túl nagyra nőtt Terézváros kettéválasztásakor az új, VII. kerület polgárai kérvényeztek, hogy Erzsébetről nevezhessék el a városrészt és a Nagykörút hozzá kapcsolódó szakaszát. A királyné nem egyezett bele azonnal, csak 1882-ben, hosszas lamentálás után járult hozzá, így született meg Erzsébetváros és az Erzsébet körút elnevezés. A kultusz térnyerését mutatja, hogy már bőven túl az udvariassági szokásokon, a nyolcvanas években még kettő, a következő évtizedben meg még négy utcát neveztek el Sisiről.
![](https://welovebudapest.com/i/87/73441.exact1980w.jpg)
Az 1860-as évek második felében az uralkodói család többször is megfordult Pest-Budán, és ilyenkor szívesen kirándultak a budai hegyekben is. Az egyik ilyen – Erzsébet által is meglátogatott – hely a János-hegy volt. Az itt álló, egyre rosszabb állapotú fa kilátó helyett már 1885-ben felmerült, hogy kéne építeni egy díszesebb kőből valót, de Erzsébet nevével csak a millennium évében kapcsolódott össze az elképzelés. Az akkori turisztikai élet vezetői szerettek volna egy olyan emlékhelyet létrehozni, mely a királynő János-hegyi kirándulásainak állít emléket, de egyben praktikus kilóként is funkcionálhat.
Az 1898. szeptember 10-i genfi tragédia, amikor Luigi Lucheni hegyesre élezett reszelője a királyné szívéig hatolt, csak felerősítette magyarországi kultuszát. A kilátót ekkor már mint egyfajta zarándokhelyet szerették volna megépíteni, ami nemcsak nevében állít emléket a királynénak, de szobrát is elhelyezik benne. Bár zarándokhely nem lett, de a János-hegyi Erzsébet-kilátó kedvelt kiránduló célpontként egyedi módon fonódik egybe a kultusz és a turisztika.
![](https://welovebudapest.com/i/22/82434.exact1980w.jpg)
Az Eskü téri híd felépítéséről 1893-ban döntöttek a tőle délre húzódó Fővám térivel együtt. Elsőnek a Ferenc Józsefről elnevezett (mai Szabadság híd) épült meg, majd a régi belváros elbontása és a merénylet után az Erzsébet híd. A híd építésekor a korszak legmodernebb technológiáit alkalmazták, sokáig az egyetlen olyan Duna-híd volt, amely mederpillér nélkül szelte át a folyót.
![](https://welovebudapest.com/i/9f/43888.exact1980w.jpg)
![](https://welovebudapest.com/i/4f/fortepan-57341.exact1980w.jpg)
Erzsébet királyné emlékhelyének és szobrának felállítására halála után azonnal elindult az országos közadakozás és két éven belül rengeteg pénz gyűlt össze. A pályázó művészek az összeg tudatában mind monumentális emlékműveket terveztek, de a bíráló bizottság szerint még így sem érte el egyik sem azt a grandiózus ideált, ami Erzsébetet megilletné. Sok évtizedes próbálkozás és újabb és újabb pályázati kiírások után 1932-ben avathatták fel Erzsébet királyné szobrát. Zala György alkotása eredetileg a mai Március 15. téren állt egy kerek, nyitott oldalú pavilonban. Bár a második világháborúban nem sérült meg, ideológiai okokból mégis eltávolították, és annak ellenére, hogy a beolvasztást elkerülte, sokáig különböző raktárakban kallódott. Az újra felállítás gondolata Ráday Mihálytól származik, aki 1983-ban találta meg vidéken a szobrot. Némi ideológiai huzavona után a felújított szobor eredeti helyével szemben, a budai oldalon találtak neki helyet, az Erzsébet híd forgalmas lehajtói közé bepréselt kis téren.
Az 1920-as, 30-as években sem csillapodott a névadási láz, ekkor utcák mellett több, a város körüli település nevében is megjelent, illetve Darányi Kálmán felhívására számos helyen létesítettek Erzsébet-ligeteket és fasorokat is.
Ahogy már többször is említettük, a világháború utáni szocialista rendszerben Erzsébet is nemkívánatos elem lett, szobrait és nevét eltávolították a közterekről és csak a rendszerváltás után indult el a visszanevezési hullám, amellyel együtt járt kultuszának feléledése is. Igaz, már nem a birodalmon belül a magyarok érdekeit támogató királyné képe, hanem inkább a saját útját járó, lázadó, modern nő mítosza fogja meg a kortársakat.