Lelkesen számoltunk be 2015 áprilisában a Csupor márkáról és saját újonnan nyílt pubjukról a Dessewffy utcában, ahol a Hollandiában sörszeretettel "megfertőzött" fiúk saját készítésű kézműves söreiket árulták, kiegészülve pár branddel. Azóta azonban sok sör lefolyt a csapokon sok víz lefolyt a Dunán, és kénytelenek voltak bezárni a boltot. „Szerelemből” kezdtek el ugyanis sört főzni, így a márka kissé felkészületlenül indult, átgondolt üzleti terv nélkül. Hamar szembesültek az előre nem kalkulált buktatókkal, ami a forgalomnövekedéssel járt: 2015 végére nem tudták ellátni a fogyasztókat olyan mennyiségben és minőségben, amiben szerették volna. 2016 elején bezárták a pubot, és hibernálták magukat. "Kicsit lehajoltunk bekötni a cipőfűzőnket a nagy rajt előtt” – fogalmazott Zahorán Ádám.
Korábban vándorsörfőzde voltak, ami előnyökkel és hátrányokkal is járt: nem volt anyagi nyomás, és bármilyen sört főzhetnek, ugyanakkor nem mindig volt szabad hely a főzdékben. A megújulásban szerepet játszott az is, hogy a Belvárosi Sörfesztivál (korábban Budavári Sörfesztivál) tulajai felkérték Marcit, hogy legyen az új főzdéjük, a First mestere. Így előre tudnak készülni, kalkulálni, és korábbi állandó söreik, a fűszeres, krémes Thermo STOUT, a citrusos, narancsos és bodzavirágos hangulatú Tántorgó ParIPA és a sötétbarna Bunny Hop itt fognak készülni, megjelenésükre viszont pár hetet még várni kell. Bács Levente grafikussal új dizájnt is álmodtak az üvegekre, amelyeket múlt hét pénteken a Belvárosi Sörfesztiválon mutattak be az új kísérleti sörökkel együtt, amelyeket mától egy hétig a Léhűtő kézműves sörözőben kóstolhat meg a közönség.
Ezeket csak a következő hetekben próbálhatjuk, hiszen alkalmi nedűkről van szó. Van köztük olyan, amelyik hat hónapig érlelődött. Ilyen például a Bonsai Dubbel, aminek a nevét nehéz kibogarászni a címkén, mivel nagy méretben csak japánul írták rá. Ez a Neked Csak Dezső bárral kooperációban készült, ők biztosították hozzá a japánok híres whiskyjét, a Nikkát. Teljesen véletlenül jött az inspiráció, mikor Marci a whisky áráról kérdezősködött. A bár tulaja viccből megjegyezte, hogy "csak nem a sörbe kell?" Így jött az ötlet, hogy tölgyfadarabkákra öntsék ezt az italt, és azon érleljék a sört, kicsit száraz, szúrós ízt eredményezve.
Ami a Bonsaiban a Nikka, az a Matryoshkában a saját Csupor sörpárlatuk. A 12%-os Russian Imperial Stoutot egy orosz sörfőzdével, a ReWorttal közösen főzték, a sörpárlattal nyakon öntött tölgyfadarabkákon érlelve. Nagyon erős élmény, konkrétan kiéreztük belőle a töményet. Minél melegebb, szobahőmérsékletű, annál jobban kijönnek az aromák.
A Valamipa különös édes ízzel lep meg, mint kiderül, a benne rejlő laktóztól, amit a címkén bámuló tehenek is indokolnak. Neve a vanília, lassi, milkshake és az IPA szavakból létrejött mozaikszó, ez mind megtalálható benne, pontosabban a milkshake a laktózzal készült ipát takarja. A sima cukor ugyanis leerjedne benne, a tejcukor nem.
A csapon lévő többi sört, a kovászos felsőerjesztésű Kvass Ale-t és a körtés belga búzasört, a Pearmanentet nem tudtuk megkóstolni, mert elfogyott, pedig hivatalosan még csak ma kezdődik a bemutató. Mára persze utántöltötték a készletet. Egyelőre csak azt tudni, hogy a léhűtős vendégeskedést követően fellelhetőek lesznek a Krak'n Townban és a gödi Tó bisztróban. Az biztos, hogy előbb-utóbb szeretnének újra saját helyet, mert szerintük a sör akkor készül el, mikor a pohárból issza az ember. Sok múlik ugyanis a tálaláson, a csapoláson, azon, hogy hány fokon, milyen pohárba töltik. „Ezek élő sörök, védő kemikáliák nélkül, extra figyelmet igényelnek” – indokolták.
A srácok ma este 7-től mesélik el az érdeklődőknek a Léhűtő sörözőben, mi is történt velük az elmúlt egy évben, és bizonyára sok szó esik majd a régi és új sörökről is.
