A terület a 19. századtól helyet adott lófuttatónak, katonai lőtérnek és kórházi barakkoknak is, az ötvenes évek végéig pedig itt működtek a Mária Valéria telep alacsony bérű és félkomfortos szükséglakásai, amelyek mellett nyomortelepet is felhúztak. A ma is használatos lakótelep 1957-1967 illetve 1979-1981 között épült meg, és ma hiába az egyik legzöldebb és legélhetőbb panelrengeteg Budapesten, a felhúzása óta semmilyen fejlesztés nem történt itt.
Ez több problémát is eredményezett, egyik legnagyobb a helyhiány. Az első lakók idősebbek lettek, gyarapodtak és sokasodtak, az utánuk következő generációk elkezdték kinőni a kétszobás lakásokat. A ferencvárosi önkormányzat a nagycsaládosok igényeit elégítené ki a lakóházak bővítésével, tervezte, hogy a négyemeletes házakra ötödiket húznának fel, liftet is építenének, az energetikai korszerűsítést is kieszközölnék. Sarkos kérdés a környéken a parkolás is, az Üllői útról érkező forgalomzaj kiszűrése, az M5-ösről lecsorgó átmenő forgalom csökkentése, a telep szedett-vedett bódéinak megújítása és pavilonok létrehozására, amik az üzlethelyiségek nélkül épült városrész hiányosságait pótolnák.Ezekre a dilemmákra várt válaszokat az év elején kiírt nyilvános településrendezési és építészeti tervpályázat, aminek eredményét tegnap hirdették ki a József Attila-lakótelep
Nagyjátszóterén. Kiállították az összes tervet, és meghívták a lakókat is. Szép számmal össze is gyűltek a helyiek, akiknek számítanak az aktív részvételére: az önkormányzat honlapján véleményezni lehet a nyertes pályaműveket, az észrevételek, igények felmérése után kezdik meg az új kerületi építési szabályzat elkészítését. Tehát nem fogják egy az egyben megvalósítani a nyertes pályázatot, hanem összegyúrják a díjazott és megvételt nyert tervek legjobb ötleteit.
Szűcs Balázs ferencvárosi főépítész az átadón azért elárult pár konkrétumot a megvalósításra érdemes tervek közül, amelyek sanszos, hogy közel kerülnek a kivitelezéshez. A nyertes AU.ROOM Építész Műhely például azzal érdemelte ki az első díjat, hogy ők őrizték meg leginkább a lakótelep „sok közös zöldre” törekvő hagyományát. A lakótelep ugyanis egy nagy közös zöld massza, viszont a telekhatár a ház tövében van, így problémát jelent, hogy az udvarok közterületnek és átjáróháznak minősülnek. A csapat saját telekrészeket jelölne ki zárt, intim tereket teremtve saját parkolóval, a közös kertet a lakóközösség gondozná és tartaná fenn. Ez egy biztonságos terület lenne, bátran le lehet küldeni a gyereket egyedül játszani.
A pécsi többségű építészcsapat a környéken faszerkezetű pavilonokat telepítene a szolgáltatóiparnak, amelyek stílusa a lakóházak bővítésénél is megjelenne. Olyan könnyűszerkezetű modulokkal képzelik ezt el, amelyek választhatóvá teszik, hogy lakó a terasszal vagy plusz szobával bővítené-e a lakását. Ez azért volt újszerű gondolat, mert az önkormányzat korábban főleg a lapostetők beépítésében gondolkozott, így viszont a már meglévő lakásokat bővíthetnék.
A megosztott 2. díj egyik díjazottja, Gyökér András és Szabó Máté terve a lakótelep közösségi házára is vonatkozott, ez különösen elnyerte a zsűri tetszését. Egy teljesen felesleges, aszfaltozott útszakaszt alakítanának át közösségi központtá, így nem kéne egy fát se kivágni.
Ők azt is felvázolták, hogyan lehetne az Üllői út forgalmából eredő zajt csökkenteni: apró házakra futtatnának fel a zajt és bűzt felfogó növényzetet, tovább növelve a zöldfelületet.
A megosztott 2. díjban részesült Sporaarchitects Kft. terveiben Szűcs Balázs szerint különösen izgalmas volt, hogy egy zöldített gyalogos korzót javasoltak, aminek mentén az Ecseri úti megállótól el lehet sétálni a Kiserdőig. Itt a nagy esőzések után meg szokott állni a víz, erre válaszként létrehoznának egy tavat, ahol akár horgászni is lehetne.
Az önkormányzat holnapján lehet böngészni a többi terv között, a lakók észrevételeit szeptemberig várják.
