Viszonylag ritkán írunk szállodaépületekről és még ritkábban arról, hogy valamelyik épületen egy új ajtót nyitottak.
Ami ezt mégis hírré teszi, az a különleges építészeti megoldás, amelyet a természet és a mérnöki tervek együtt alakítottak ki.
Az épület a 13. századi domonkos rendi kolostor alapjain nyugszik.
Az egykori kerengő folyosóin az itt talált sírköveket és kőfaragványokat láthatjuk, az udvar közepén pedig egy nyolc méter mély, Mátyás és Szapolyai János címerével díszített kút áll.
Az épületegyüttes múltjára utaló udvar népszerű rendezvényhelyszín.
A Hilton a Budai Vár legnagyobb szállodája, 321 szobával és lakosztállyal, étteremmel, konferenciatermekkel. Terveit Pintér Béla Ybl Miklós-díjas építész és Sedlmayer János műemléki tervező készítette 1976-ban. Ez volt az első közép-európai Hilton Szálloda. Megnyitását egy 1968-ban aláírt szerződés tette lehetővé, mely szerint engedélyezik a névhasználatot és a Hilton-sztenderdeket, de a tulajdonos a magyar állam maradt.
Az építészek feladata az volt, hogy az UNESCO Világörökségének részét képező Várnegyedhez illeszkedő épületet tervezzenek, ezért a főhomlokzat részévé tették az 1688-ban épült Jezsuita Kollégium felújított, barokk falát.
A két épülettömböt a 13. századi Szent Miklós-templom köré építették, megőrizték a káptalanterem és a kápolna maradványait és a Miklós-tornyot.
Az új, műemléki környezethez illeszkedő, kissé rejtett bejárati pavilon eredetileg kicsit máshogy nézett volna ki, de az építészek – Pályi Gábor és munkatársa, Vargha Júlia – végül a jelenlegi megoldás mellett döntöttek. Úgy ítélték meg, hogy a várfal részét képező, szép mennyezettel rendelkező természetes sziklafalakat meg kell őrizni és láthatóvá kell tenni. Egy meglévő természetes üreget nagyítottak ezért fel úgy, hogy magát a padlót süllyesztették le mélyépítési technológiával.
Az épületet így úgy tudják megközelíteni az autóbusszal érkező csoportok, hogy magának a busznak nem kell a várfalon belüli területre hajtani. Az új, autóbuszfordulóval ellátott bejárat a Hunyadi János útról elérhető. Mondanunk sem kell, hogy ez környezetvédelmi szempontból mennyire előnyös, ráadásul így a Várhegy alatti barlangokat sem veszélyeztetik a nehéz járművek.
Ahogy Török András, a Budapest-rajongók számára már klasszikussá vált művében, az A Critical Guide to Budapestben írja: éveken át az amatőr fotósok kedvenc budai jelenete az volt, ahogy a Mátyás-templom a Hilton üvegablakaiban tükröződik. Az új, sziklába vájt bejárat szintén olyan helyszín lehet, ahol a régi és az új, a természetes és az emberi kéz alkotta mű találkozása több fotós képzeletét megmozgatja majd.
