200 éve, 1809-ben költözött a mai Trefort-kert helyére az Egyetemi Botanikus Kert, a későbbi Füvészkert – olvasható az épület falára helyezett emléktáblán. A Nagyszombatban alapított egyetem Budára, majd Pestre költözésével a botanikus kert helye is többször változott: a kert a később európai hírnévre szert tett helyszínre, a Múzeum körút (Országút), Rákóczi út (Kerepesi út) és a Puskin utca (Ötpacsirta utca) által határolt területre a jeles botanikus és kémikus, Kitaibel Pál vezetésével költözött.
Egészen 1847-ig működött itt, amikor a Fűvészkert a Festetics család józsefvárosi birtokának megvásárlásával megtalálta jelenlegi otthonát.
A Pestre telepített egyetem hamar kinőtte meglévő épületeit, ezért a korábbi botanikus kert helyén lényegében az 1870-es években, Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején kezdték el kiépíteni a - később róla elnevezett - campust.
Ekkoriban a természettudományos és az orvosképzés folyt itt, de a Műegyetem mérnökképzései iránt ugrásszerűen megnőtt kereslet miatt az itteni előadótermek bővítésére is szükség volt, ezért épült meg a campus részeként, Pecz Samu építész tervei alapján 1897–1898-ra a romantikus benyomást keltő Gólyavár.
De honnan is e név? Onnan, hogy a Gólyavár előadótermében főleg az elsősök, a gólyák tárgyait – többek között az ábrázoló geometriát és a matematikát – oktatták. A 21x21 méteres, nyolcszögletű előadójában 540 elsős foglalhatott helyet, így sokáig ez volt az ország legnagyobb előadóterme.A felújított és némileg átalakított épületben jelenleg két előadót találunk: lent a Pázmány Péter-terem, fent a Mária Terézia-terem helyezkedik el. Itt tanulnak a 21. század bölcsészei, de a termek különleges kialakításánál fogva a Gólyavár gyakran ad helyet különböző rendezvényeknek is.
