Sokaknak nem kell bemutatni a Kertész utcában található, kívülről alig észrevehető kis éttermet, amely 2002 óta a franciás gasztronómia rajongóinak egyik budapesti törzshelye. A kisebb felújításon átesett étterem modernizált konyhával és - szó szerint - újrarajzolt díszítéssel várja vendégeit.
Sulyok Miklóst hosszú út vezette a Kertész utcáig. Gyerekkora egy részét Párizsban töltötte, matematikusként végzett, de élete nagy részében fordított, a rendszerváltás előtt szamizdatokat gyártott - és főzött. Először barátainak, majd az akkori SZDSZ menzáját vezette a Mérleg utcában. A CEU-n ekkortájt ismerkedett össze néhány francia diákkal, akikkel megnyitották első éttermüket a Klauzál téren, de a Zazie névre keresztelt hely nem sokáig működött, viszont hamarosan hozzájutott a Kertész utcai helyiséghez.
"A feleségeim kék harisnyát hordtak, főzni nem tudtak, enni szerettem. De nem vagyunk szakácsok, mint egy hajótörött, a vihar egy étterem partjához vetett" - mondja a tulajdonos, aki lányai, Janka és Rozi segítségével kormányozza ezt a Kertész utcai „hajót".
Az elmúlt tizenhárom évben az egyébként sem túl „profi" konyhatechnika alaposan rászolgált a felújításra, a díszítés újrarajzolásához pedig mindenkinek kedve volt, így a papírtapétára ezúttal felkerült néhány szobanövény, egy komód, akasztó, lemezjátszó és csillár is. Februárban néhány hétre bezártak, hogy múlt pénteken, harmonikaszó kíséretében újra megnyissanak.
Az üdvözlőfalatok közt találunk házi buci kíséretében érkező csirkemájas zsidó tojást, avokádókrémet és libamájhabot, majd egy pohár bor után megérkezik az előétel is, polipcsáp mangóbabcsírás salátával és korianderes szójaszósszal, valamint a diós libamáj crème caramel.
A főételek közül a bulgurral kínált marokkói szarvasragut és a kiváló, újhagymával és tepsis krumplival érkező kacsamell steaket választjuk, ami pont annyira véres, amennyire kértük. A desszertek közül az almás tarte tatin sós karamellel is finom, a csokoládé fondant kandírozott naranccsal nem úgy áll, ahogy kellene - ezt tudjuk be a teljesen új sütőnek - de nagyon finom. Mint mondják, „forradalom lenne", ha nem tartanák az egyébként más tekintetben folyamatosan változó étlapon.Az egész helyre ugyanaz jellemző, ami eddig is: egyszerű, de jó konyha, franciás ízek, laza enteriőr és hangulat, valamint - jó értelemben vett - "nem profi" kiszolgálás. Érdemes benézni!
