szabadidő

szerkesztés

Lajta Béla épülettúra a Budapest100-on

Szerzők

2014. 03. 28. 16:48

Lajta Béla a századfordulót követő két évtized egyik legnagyobb építésze, nevét mégis csak kevesen ismerik. Épületeit már annál inkább, hiszen a viszonylag rövid ideig alkotó mester számos remeket hagyott maga után, amelyeket most egy szervezett túra keretén belül együtt is bejárhatjátok Kőnig Tamás építésszel.

Túránkat Zuglóban, az Amerikai úton kezdjük. Az 1909 és 1911 között felépültChevra Khadisa szeretetotthon (ma Idegsebészeti Klinika) a nemzeti építészeti stíluskeresés korszakából származik, sőt, kis túlzással Lajta Béla egész életművét is szemlélhetjük ilyen szempontból.

A tető például lehetne akár Kós Károly épületén is, a terméskő használata erdélyi tájak építészeti hagyományaiban gyökerezik, a főbejárat klasszicizáló, timpanonos megoldást kapott, a stilizált népi motívumokat felhasználó kisebb ajtó pedig visszaköszön Lajta egy másik épületén, a Parisiana mulatón - meséli vezetőnk.

A közeli Mexikói úton található egykori Fővárosi Vakok Intézete (1905-1908) hasonló felfogásban épült, de itt a kő és vakolt felületek helyett egyszerű nyerstéglát használt az építész a homlokzat kialakításakor. Ez a döntés az észak-európai építészet ismeretére és inspirációjára utal.

Sétánkat a belvárosban folytatjuk, ahol az első állomásunk a Vas utca, egész pontosan az egykoriGróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola (1909-1913). A szűk utcában a tantermek fényigénye jelentett nehéz, de nem megoldhatatlan problémát: az alaprajzot ehhez igazította az építész. A lépcsőtornyok aljában nyíló bejáratok az ókori Kelet építészeti hatásairól tanúskodnak, a sima kőfelületeken pedig a modern iparra, kereskedelemre és közlekedésre utaló, népművészeti elemeket felhasználó domborműveket láthatunk.

A Petőfi Sándor utcában, pontosabban a Szervita téren található Rózsavölgyi-ház néven ismert épület (egykor Lajta Henrik és Rezső üzletbérháza, 1911-1912) mintegy húsz évvel előzi meg saját korát - mondja elismeréssel vegyes lelkesedéssel Kőnig Tamás. Sík felületek, Zsolnay-féle pirogránit, népi motívumok és pillérvázas szerkezet: így írható le röviden az épület. Az emeleteken lakások, az alsó szinteken nagy üvegfelületű boltok, - mint például a híres Rózsavölgyi - találhatók.

Sétánk végére hagytuk a Parisiana mulató, vagyis az Új Színházart decot megelőlegező stílusú, keleties épületét (1908-1909). A "táncterem" épületének szürke márvánnyal borított homlokzata szinte teljesen sík, ami kontrasztban áll a fémből készített díszítésekkel, a bejárati kapuk alumínium- és rézlemezeivel és az attika kerubfiguráival.

A fenti túrát ti is bármikor bejárhatjátok, de érdemes lesz a Budapest100 hétvégéjén, vagyis április 26-27-én egy avatott vezetővel, Kőnig Tamással tartani. A bejárást egy előadás előzi meg, a fentieken kívül több más Lajta-épületet is láthattok, a séta közben pedig további infókat kaptok a századforduló utáni időszak - túlzás nélkül - világszínvonalú magyar építészetéről, amelyet éppen mi, budapestiek nem értékelünk eléggé.

Hasonló tartalmak

Admin mode