Mester és tanítványaA Szent László Gimnázium épülete Lechner Ödön és Vágó József tervezők kézjegyét viseli. A magyar szecesszió két kiváló építésze több épületen is közösen dolgozott. Különös viszony állt fenn közöttük, hiszen Vágó mesterének tekintette az ekkor már idős Lechnert, aki egyébként még az épület átadása előtt, 1914-ben meghalt.
Bár minden tervlapon szerepel Lechner neve, de azokat Vágó szignálta, így a munka java részét is valószínűleg ő végezhette, valamint az első tervváltozatokon is inkább az ő stílusjegyei köszönnek vissza. Utóbbi egyébként nem mulasztotta el mestere monogramját megörökíteni az épület több pontján.
Nem tudjuk, hogy szintén a mindenkori "mester" előtti tisztelgésről van-e szó, de tény: az építészek a rajztanárnak egy kis "várat" építettek. A fényes, emeleti műteremben és szertárban kedvére alkothat a rajztanár vagy a kis művészpalánták.
Az épület Már kívülről is látszik, hogy az épület egyszerre funkcionális és díszes, építészeti-iparművészeti kialakításában a bécsi Wiener Werkstätte hatása fedezhető fel. Az utca felől csak folyosók néznek, a tantermek az udvari részen helyezkednek el, így utóbbiak csendesek és világosak.
A két háromemeletes szárny egy íves sarokszárnnyal kapcsolódik egymáshoz, itt található a főbejárat is. Az épületbe lépve az előtér után azonnal az elegáns, nemzetközi viszonylatban is jelentős építészeti emléket képviselő aulában találjuk magunkat, ahol a padló mintázata, a faldíszek és a lámpák is magukra vonják a látogatók figyelmét.
Lechner és Vágó épületén kívül-belül felismerhetőek a magyar szecesszió jellegzetes díszítései, sőt néhány megoldásban tovább is fejlesztik azokat. Felfedezhetünk itt például egy bagolymotívumot, amely feltehetőleg a tudásra, illetve annak megszerzésére, vagyis az iskola funkciójára utal. Több helyen feltűnnek a stilizált magyar címert és a fővárost jelképező díszítések, valamint népművészeti motívumok is. A homlokzat kő tagolóelemei között azonban az egyiptomi, illetve ókori Kelet szobrászatának hatását idéző domborművek is helyet kaptak, ami ritkaságnak számít a hazai építészetben.
A szecesszióra általban jellemző volt az "összművészetben" való gondolkozás, így az építészek figyelme nemcsak a terazzo burkolatú padló, a falon látható stukkók és a boltívek megtervezésére és terjedt ki, hanem gyakorlatilag minden kis részlet kigondolására. Például az egyik szárny végében található egykori igazgatói lakás, ami manapság a titkárságnak, az irodáknak és a tanári szobának ad helyet: bútorzata végiggondolt, mind anyagában, mind stílusában egységes, az iskola díszítéseihez tervezett. Ha már díszek: az iskolában található két nagyméretű keleti váza feltehetőleg ókori kincsek másolata - ezek egy világlátott diplomata örökségeként kerültek az iskolába.
Ahol Ralph Fiennes vívottAz iskola padjait egyébként olyan hírességek koptatták, mint Gyarmathy Lívia filmrendező, Nagy Feró, "a nemzet csótánya", Kozma Orsi énekesnő vagy a Másfélmillió lépés Magyarországon című remek tévéműsorról ismert Rockenbauer Pál.
De nem csak erről nevezetes az iskola:
a gyönyörű épületet időnként filmes stábok veszik be. Itt készült többek között a Ballagás, a Made in Hungaria és Szabó István A napfény íze című filmje is. Ralph Fiennes egyik híres vívós és báli jelenetét is a díszteremben forgatták, de egy lépcsőn folytatott párbeszédhez ugyancsak az épület adott hátteret.
Az iskolának egyébként manapság több mint 800 tanulója van. Közülük a legjobb énekesek és zenészek egy kisebb műsorral készülnek a Budapest100-ra, így eggyel több indok van rá, hogy április 26-án vagy 27-én belülről is megcsodáljátok a hírneves iskolaépületet!
