A fényes múlt és a szürke jelen
A Fővám tér és a mai Petőfi híd közötti terület egykor Budapest fényes jövőjének mintegy záloga: nem egy kellemes, andalgásra csábító terület, viszont a budapesti ipar és kereskedelem egyik középpontja volt, ahol helyet kapott a Központi Vásárcsarnok, a mai Corvinusnak helyet adó Fővámház, a Közraktárak és a hatalmas Elevátor-ház. Ez egy korabeli "logisztikai központ" volt, ahová az áru beérkezett, illetve ahol vasútra vagy hajóra tették szállításra. Az épületnek már semmi nyoma, a helyét egy park foglalja el.
Sokan nem ismerik Nehru nevét, pedig a Mahátma Gandhi támogatását élvező politikus India első miniszterelnöke volt. Most mégsem a töriórán kimaradtakat szeretnénk bepótoltatni, viszont mindenképp érdemes lesz megjegyezni ezt a nevet, mert egy park viseli nevét a pesti Duna-parton, méghozzá a Bálna és a Petőfi híd között.
Tipikusan olyan park ez, ahol minden adottság megvan ahhoz, hogy menő hely legyen: jó levegő, elképesztő panoráma, remek közlekedés. Mégsem jár ide jóformán senki, mert a lelakott szóval elég jóindulatúan írtuk le az állapotokat; az egyetlen érdekesség, hogy néha erre sétál Demjén Rózsi. Na jó, az is elég szórakoztató látvány, amikor a közeli gimnázium diákjai a Nemzeti Színházig tartó futófelmérés egy részét a 2-es villamossal teszik meg, szóval ne csodálkozzunk, ha a Borárosnál egy csapat lihegő, tesipólós gyerek száll fel.
Amit nagyon várunk
A Bálnává transzformálódott raktárépület az egyik leginkább ígéretes budapesti ingatlanfejlesztésnek indult, míg végül az Eltűnt idő nyomában regényfolyamát idéző végeláthatatlan történet végére is pont került, és ősszel végérvényesen megnyílt.
A hungarikummá fejlesztett fanyalgókánon ellenére mi biztosak vagyunk benne, hogy a kultúrpláza még tartogathat kellemes meglepetéseket: mint oly sokszor bebizonyosodott, az igazán sikeres ingatlanfejlesztések gyakran egy köztér megújításához kapcsolódnak. A látványtervek alapján pedig minden okunk megvan rá, hogy Budapest egyik legmenőbb fejlesztésének tartsuk a park megújítását.
A ferencvárosi lesz a főváros első biodiverz módon felújított parkja, vagyis olyan speciális növényzetet telepítenek a Főkert tervei szerint, amely a néhány kezdeti év után szinte önfenntartó biológiai rendszerré áll össze.
Bármelyik wannabe urbanista vagy kezdő várospolitikus elmantrázza, hogy a „Dunához vissza kell térni”: úgy tűnik, Ferencváros és az építészeti részért felelős D1618 Műhely megértette az idők szavát, így a Bálna elé egy vízi kert kerül.
A MOL-BuBi állomás már kötelező elem egy új fejlesztésnél, de a Petőfi híd alá tervezett BMX-pálya talán segíthet azon, hogy ugribugri pajtásaink ne a – remélhetőleg jövő tavasszal – frissen átadottErzsébet teret zúzzák le.
A park nem csupán a napozóágyak miatt lehet új kedvenc: otthonra találhatnak itt a kis Arnoldok (szabadtéri kondipark), Kaszparovok (sakktáblák) és a futópálya révén egy újabb Duna-parti bázist nyernek a futás bolondjai (és reméljük, nem a futóbolondok).
Folytatva a hasonlatok sorát, az innovatív módon kis- és nagytestűeknek fenntartott kutyafuttatók a budapesti Rexek új kedvencei lehetnek, és bár a szánkódomb aligha fogja idecsábítani a svájci, norvég vagy a mégoly híres jamaikai bobcsapat tagjait, de az biztos, hogy a kerületi ovisok jól mulatnak majd a zöld-fehér hóban.
