WLB: Honnan származol és mióta vagy Budapesten?
Ashley: Vancouverből és mindössze két napja vagyok itt, december 16-ig maradok.
WLB: Hány évesen kezdtél el sakkozni?
Ashley: Nyolc éves koromban kezdtek el tanítgatni a szüleim. Aztán rengeteg edzőm lett az évek során.
WLB: Miért épp sakk?
Ashley: Nagyon vonz a sakk egész koncepciója, a stratégiai ügyesség, ami a játékhoz kell. Azt hiszem, ez a két dolog az, ami miatt ennyire megszerettem.
WLB: Van testvéred, ő is játszik?
Ashley: Van egy öcsém, de ő már ritkán játszik, mert jött a foci.
WLB: Hogy kell elképzelni egy edzést a sakkban?
Ashley: Elég összetett a dolog. Egyrészt sokat kell olvasni, tanulni hozzá, de nagyon fontos a maga játék is. A koncentrációt más típusú tevékenységekkel is lehet fejleszteni - például harcművészeti elemekkel. Arra kevesen gondolnak, hogy fizikailag is kihívás egy-egy meccset végigülni, pedig ez nagyon meghatározó. A táplálkozásra szintén oda kell figyelni, főként versenynapokon.
WLB: Mi kell ahhoz, hogy valaki eljusson arra a szintre, hogy szerepelhet egy nemzetközi bajnokságon?
Ashley: Memória, nagyon jó koncentréciós készség és persze az, hogy tudjon sakkozni!
WLB: És ami a versenyzés finanszírozását illeti? Nem nehéz ilyen fiatalon szponzorokat találni?
Ashley: Nem egyszerű. Van egy honlapon, ahol fel van tüntetve, hogyan lehet engem hozzásegíteni ahhoz, hogy a versenykre utazhassak. Kitaláltuk az Earhugger fülbevalók értékesítési rendszerét is, ami szintén segített, hogy elegendő pénzt gűjtsek össze. A lényege az, hogy egy szervezet, aki segít ezek eladásában a bevétel 50%-át bármilyen jótékonysági célra felhasználhatja, a másik 50%-kal támogatnak engem. Szlovéniába és Mexikóba is eljutottam már versenyezni, most pedig Dubaihoz is elegendő pénzt szereztem!
WLB: Miért lenne jó, ha mindannyain elkezdenénk sakkozni?
Ashley: Azért, mert sokkal több dologra megtanít, mint pusztán jól lépegetni egy fekete-fehér kockás táblán. A legjobb agytorna, és szeretném, ha ezt egyre több lány is felismerné.
WLB: Kivel érkeztél Budapestre?
Ashley: Anyukámmal, ő mindig elkísér a versenyekre.
WLB: Tetszik neked a város? Miket láttál eddig?
Ashley: Az Operában és a Vörösmarty téri karácsonyi vásárban voltunk már, mindkettő nagy élményt jelentett számomra. A legjobban viszont a sakkozós fürdőt élveztem! Alapvetően egyébként olyan réginek tűnik nekem ez a város, emaitt furcsa. Viszont az emberek irtó kedvesek!
WLB: Mesélj egy kicsit arról a meglepetésről, ami miatt most ebben a szállodában beszélgetünk és nem ott ahol te laksz édesanyáddal!
Ashley: A metrón együtt utaztunk egy férfival, aki aztán angol szavak nélkül valahogyan segített nekünk eltalálni a szállodához. Azt biztosan megértette, hogy sakkozom, mert megmutatta nekünk, hogy a szomszédos szállodában a napokban éppen a “First Saturday Chess Tournaments” névre hallgató verseny zajlik. Megengedték, hogy nézőként ott lehessek ezeken, amikből rengeteget tanulhatok. Arról nem is beszélve, hogy több fiatal sakkozót is megismerhetek. Radnai Ádámmal is itt találkoztam, aki jön Dubaiba is, és egy általa kifejlesztett módszerrel segít majd a felkészülésben. Az edzései lényege az, hogy integrálják a harcművészetek és a jóga elemeit a sakkozók felkészítése során.
WLB: Ki a példaképed?
Ashley: Alexandra Kostniuk, aki tíz éves kora előtt kezdett el sakkozni, 1998-ban már Nemzetközi Női Grandmaster lett, 2004-ben pedig nemzetközi Grandmaster. Ugyanebben az évben nyerte meg a Női Sakk Európa-bajnokságot. A könyvét is nagyon szeretem, amit az édesapjával szereztek “Hogyan lettem Grandmaster 14 évesen?” címmel. Nagyon felnézek Polgár Juditra is.
WLB: Hogyan kapcsolódsz ki, mit szeretsz csinálni szabadidődben?
Ashley: Zongorázom és szeretem a nyelveket is.
WLB: Mik a terveid a picit távolabbi jövőre nézve? Mi szeretnél lenni?
Ashley: Azt hiszem, a sakkozni a jövőben is fogok, de hogy mivel foglalkozom majd, az egyelőre jó kérdés. Szerintem valami olyasmivel, aminek van köze az orvostudományhoz.
WLB: Szeretnél még visszajönni Magyarországra?
Ashley: Persze, miért ne? Nagyon szerencsés vagyok a mostani oktatóim miatt, itt mindig van kitől tanulni, és a városra is kíváncsi vagyok.
