A The Telegraph gondolt egyet és összegyűjtötte a világ 13 legmenőbb metróvonalát, amelyben Delhitől kezdve Londonon át Moszkváig a világ számos nagyvárosa kapot helyet. Ha a britek nem hozzák össze ezt a listát, ki sem derült volna, hogy a külföldiek szeretik a budapesti tömegközlekedést. Kicsi is, sárga is és a miénk.

A kisföldalatti lassan már a metrók között matuzsáleminek nevezhető 120 éves korhoz közelít, de ezt eddig is tudtuk. Viszont a Telegraph cikkének néhány kommentelője egyenesen a New York-i metróhoz hasonlítja, és közben dicséri a budapesti közlekedés árát, megbízhatóságát és tisztaságát. Itt egy példa: „Budapest is the best public transport system i've ever been on. Two day pass for a family of six for about six pounds.” („Egy városnak sincs olyan jó tömegközlekedése, mint Budapestnek. Egy hattagú család kb. 6 fontból utazhatott két napot keresztül.”)

Miközben Delhi a felszínen inkább hasonlít egy elhibázott társadalomtudományi kísérletre, amelyben rengeteg embert összetereltek egy minimális területre, a tudósok pedig csak azt vizsgálják, meddig feszegethetik a határokat. Ehhez képest az indiaiak olyan precíz metrót hoztak létre, amelyen a svájci órakészítő mesterek is nyálcsorgatva utazgatnak egyik végállomástól a másikig.

A neonvilágítással operáló müncheni metró remek helyszín lenne Antal Nimród Kontrolljának német változatához.

A képről ezt pont nem mondanánk meg, de eddig kevés környezetbarátabb megoldás született, mint a montreali metró. A város kifejezetten zöldebb jövőt akar: hamarosan csak elektromos meghajtású buszok közlekedhetnek az utcákon.

A moszkvai Majakovszkaja állomás kicsit olyan, mintha Nagy Péter cárhoz érkeznénk látogatóba.

Úgy tűnik, LisszabonbaHundertwasser is beugrott, és ha már, akkor összedobott egy vázlatot.

Koppenhágában olyan érzés lehet metrózni, mintha mennénk lefele, a Föld magja felé. A tervek szerint a 4-es metró is ugyanígy fog üzemelni. Egyszer.

Először mi is azt hittük, hogy XIV. Lajosnak volt egy versailles-i metrómegállója. Mint kiderült, ezen legfeljebb Raszkolnyikov utazhatna: Szentpétervár, Avtovo állomás.

A londoni metró és a Mind the Gap már inkább intézmény, mint tömegközlekedési eszköz. A lenyűgöző Westminster állomás az uniformizált disztópiákat idézi: ideális helyszíne lenne egy filmnek, amelyben elsorvadt agyú tucatgyárdolgozók a napi leharcolt műszak után menetelnek kocka alakú házaikba, az értékekkel telített információkat rájuk zúdító szent műsoros doboz elé.

Prága sem úszta meg az elmúlt 50 évet szocreál maradványok nélkül.

Varsóban egyszer majd planetáriumot nyitnak a metróállomáson. Na jó, nem, de mennyire menő lenne?

Boltív, kupola, csillár, díszítés: és még nem is a franciák találták ki, hanem a rideg poroszok. Heidelberger Platz, Berlin.