A szakma nagyágyúját úgy hívják, Patrick Blanc (aki elkötelezettségét egyébként még pár zöld hajtinccsel is nyomatékosítja). Az ő ötlete volt 1985 körül, hogy kicsit forduljon meg a városok zöldről alkotott elképzelése, azáltal is, hogy függőleges helyzetbe hoz különböző alapterületű kerteket. Budapesten 2010-ben Duronelly Balázs az elsők közt volt, akik meg szerették volna honosítani ezt a technikát, sok bel- és kültéri zöld felület érdekében.
Azóta élednek a falak szórakozóhelyeken, lakásokban, köztereken, benzinkutakon a városban és vidéken egyaránt.
Megkérdeztük Balázst, hogy is működik a függőleges ültetés, és azt, is miért lenne jó vízszintes négyzetméterhiánnyal küszködő köztereinken vertikális kerteket alkotni.
A kérdés már csak azért is adta magát, hiszen a zöld falak a vízszintes kertek összes pozitívumával rendelkeznek, ráadásul valódi föld nélkül. Háromféle technikával lehetséges ugyanis ilyet építeni, melyek közül csak az egyik hasonlít a hagyományos verzióhoz. A lényege azonban, mind három megoldásnak az, hogy automatikus rendszerekről van szó, melyeket „csak” megfelelően kell karbantartani. Persze ez nem vigasz azok számára, akiknek a szobanövény kategória a kaktuszok legigénytelenebb fajtájában merül ki, ahogyan a gyakran zöld szempontból szkeptikus építészeknek sem.
Megérné köz- és magánterek esetében is nyitottabbnak lenni, hiszen Balázsék gondozást, így egyfajta garanciát is vállalnak. A kezdeti költségek miatt ez javasolt is, hiszen a 90-120 000 Ft-ig terjedő négyzetméter ár indokolttá teszi, hogy akár évtizedekig életben maradjon a falunk.Zöld pozitívA függőleges kertek egyik leginkább pozitív tulajdonsága: a helytakarékosság, a városi közeget tekintve abszolút adja magát. Ez nem csak azért érdekes, mert szabad és ültethető területet találni önmagában is nehéz, hanem azért is, mert a fővárosi négyzetméterekért valóságos harc folyik. Sajnos igazán nagy volumenű kültéri megoldást egyet találunk Budapesten, az Istenhegyi úti MOL kút falán.
Nyilvános beltéri függőleges kertet szerencsére egyre több helyen élvezhetünk, de egyre több budapesti lakás is büszkélkedhet növényfallal, illetve a kisebb kiadású növény-képpel is. Az esztétikai élmény mellett, az élőfal tulajdonosok gyógyírt kapnak a beteg épület szindrómára is, ami a falból és beltéri berendezésekből szivárgó mesterséges anyagok, a por, illetve a beton mellékhatása. Emellett párásodik a levegő, megnyugszik a szem, föld híján pedig a bogarak miatt sem kell aggódni.
Kert függő módbanA függőleges kertek esetében egyértelműen a tervezés a munka oroszlánrésze. Onnantól, hogy Balázsék felmérik a terepet (mennyi fény van az adott helyen, milyen szögben érkezik majd ez) odáig, hogy rajzolásra kerül a kert (hogyan oszlik el a víz a felületen, milyen típusú növények kerülhetnek egymás közelébe) a konkrét építéshez képest ötször annyi feladat van. Cserébe viszont, sokáig élő és különleges eredményt kapunk.
Mi félredobnánk a szkepticizmust, és örülnénk, ha a város közterületein ilyen formában is több zöld elem lenne. Ti hová ültetnétek függőlegesen? Nekünk ez az egyik kedvenc külföldi példánk:
