Snejderfírekk
Pest a 19. század közepéig német nyelvű város volt, ez a német szó (Schneider Viereck) azt jelenti: „vágónégyszög”. Annak a belvárosi, szabálytalan alaprajzú háztömbnek a neve, amelyben a Gerbeaud cukrászda ma is működik (leánykori nevén: Kugler). Azért nevezték el így, mert valaha négy olyan személy, illetve cég tulajdonában állt, amelyek mindegyikének így vagy úgy köze volt a vágáshoz. Egy bőrkereskedő, egy szabómester, egy sebészprofesszor, egy bankfiók, ahol az akkori közvélekedés szerint mindig jól megvágták az ügyfeleket.
Új Városháza
A Váci utcai szépséges és díszes épületet a városegyesítés évében, 1873-ban kezdték építeni, mert a régi, az igazi városháza a róla elnevezett közeli téren, a mai piarista rendház és iskola helyén, már szűkösnek bizonyult. Aztán az Erzsébet híd építése körüli rombolás során lebontották a jelző nélküli Városházát. Így az „új” jelző elvesztette értelmét. Hát még mi lesz akkor, ha egyszer végre tényleg felépül egy valóban új városháza, az elátkozott Károly körúti telken?
Nájgebáj
Ez az eltorzított német szó a Neugebäude, azaz Újépület nevet takarja. Ez is jó régen volt már új: a 18. század végén. Kaszárnyának és börtönnek épült a Pest városától ingyen kapott, hatalmas telken, amelynek határai a mai Báthory, Hold, Bank és Nádor utcák. Eredetileg jó messzire kívánták építeni a várostól, hogy ne zavarják annak mindennapi életét. Ennek egyik szárnyában végezték ki az elbukott szabadságharc után Batthyány Lajost és számos társát. Erre az örökmécses emlékezteti az utókort. Száz évvel építése után már annyira megnőtt a város, hogy Pestnek szinte a közepében volt. Évtizedes viták után lebontották, helyén épült a Szabadság tér és a körülötte álló paloták.
Nyehó
Ezen nincs nagyon sok magyaráznivaló: a New York Kávéház szeretetteli beceneve volt, egészen addig, amíg a kommunista időkben be nem zárták, és sportszeráruházat nem nyitottak a helyén. Amikor 1954-ben újra nyitott, már Hungária kávéház volt a neve, azt nem lehetett így becézni.
Elizélt palota helyén Tyúkketrec
A Vörösmarty tér nyugati telkén ma már a sokadik épület áll: a Német Színház és a Haas-palota után 1971-ben nyílt meg az ún. Zeneművészet Háza, amelynek pincéjét napok alatt elöntötte a szennyvíz. A pesti népnyelv akkor aggatta rá a lemoshatatlan gúnynevet. A helyén ma álló épület, amelyet Fazekas György és Jean-Paul Viguier tervezett, szinte azonnal elnyerte a pestiek tetszését. Tyúkketrecnek nevezték el, de a név nem ragadt meg, ma már alig hallani.
„Vesekő a sárban” avagy „napon felejtett marcipántorta”
Ezek a kifejezések a „világ legkevesebbet használt gúnynevei”, egy újságcikkben említette őket egy éles nyelvű, polgárpukkasztó filozófus. Az új Nemzeti Színház épületére értette (2002), amely meglehetősen megosztotta a nagyközönséget. Az emberekből élesen különböző reakciókat vált ki ma is. Nem nagyon van olyan pesti, aki ügyet se vetne rá. Ez a színház olyan épület, amelynek beceneve nincs, gúnyneve kettő is van – igaz, nem nagyon használják őket.
