Borkóstoló az üres Rác fürdőben - Borjour

A borzsúr

A Késői szüret néven futó produkció 2005-ben bukkant fel az éter Radiocafé 98.6 felé eső oldalán azzal a céllal, hogy a minőségi magyar borokat népszerűsítse: a két műsorvezető Megyeri Sára és Nagy Sebestyén élőben kóstolt borokat, és megbeszélték a tapasztalataikat. A Radiocafé megszűnése után az iszogatás a RadioQ 99.5-ön folytatódott, majd pedig 2009-től rendezvények formájában is manifesztálódott, amit Borjour-nak neveztek el.

Jelenleg 4 féle Borjour típus van: az általában hetente megtartott Mini, amely 40 fő szórakoztatására képes, és egy borásza van; a BorjourExtra, szintén egy borásszal és rengeteg különlegességgel; a Klasszik, ami a nyár kivételével havi rendszerességgel jelentkezik az Alagút tetején lévő Manna étteremben, 10 borásszal és körülbelül 200 kóstolóval; és a legnagyobb, a Magnum, ahol akár ezernél is több látogató vehet részt, és inkább egy borfesztiválra hasonlít. Ezeknek közös jellemzője, hogy a vendégek csak a belépőért fizetnek, a kóstolásért már nem.

2013 július 5-én egy ilyen Borjouron lehetett részt venni maximum 300 főnek az évek óta zárva tartó (pontosabban az előtte lévő teraszon), mintegy 50 borászat és 30 különböző szőlőfajta társaságában, amelyek közt volt Bakator, Budai Zöld, Sárfehér, Kéknyelű, Ezerjó, Irsai, Turán, Cserszegi, Csókaszőlő, Kövérszőlő, Furmint, Hárslevelű, Olaszrizling, Kadarka, Kékfrankos. A borok mellett feltűnt a Tündérkert Kézműves Sajtműhely, az etyeki Sonkamester, A table!, Drozdik Töpörtyű és az Olivaliget, hogy teljes legyen az élmény.

Az esemény több dolog miatt is különleges volt: egyrészt rendhagyó módon - ahogyan az imént felsoroltakból is látszik - nem borászatok, hanem szőlőfajták képviseltették magukat, másrészt pedig a Ráczfürdő hivatalosan még nincs nyitva, mivel 2010 óta árválkodik az lábánál, kívül-belül felújítva, viszont üres medencékkel. Az ok: természetesen átláthatatlan jogi viták.

A Rácz fürdő történeteA fürdő története egészen a 15. századig nyúlik vissza. Néhányan Zsigmond királyhoz, mások pedig Mátyáshoz kötik, de az megkérdőjelezhetetlen tény, hogy az épület török eredetű. 1934-ben nevezték ki hivatalosan gyógyfürdőnek, viszont nem sokkal ezután súlyosan megrongálódott. A II. világháború okozta károk után csak 1965-ben nyitotta meg újra kapuit, az Erzsébet híd építése miatt viszont sokat lebontottak belőle.

A fürdő eredeti neve Raitzenbad volt, majd 1931-ben Szent Imre fürdőnek keresztelték át, az 1960-as években pedig a két nevet a "szent" előtag elhagyásával, egyszerre használták: Imre-(Rácz) fürdő.

Építésének idejében a kisebb fürdőkhöz tartozott, és Buda visszafoglalását érintetlenül vészelte át. Az első nagy felújításon az 1860-as években esett át, majd nem sokkal később romantikus medencékkel bővült ki. Állapota a 80-as években kezdett gyorsan romlani.

A legutóbbi felújítás 2002-ben kezdődött, a fürdő bezárásval, de jogerős építési engedélyt csak 2003-ban kapott. Az újranyitást 2004 augusztusára ígérték, de a kivitelezés egy cseppet megcsúszott, így a munkálatok csak 2010-re fejeződtek be. Ennek ellenére jelenleg, 2013 nyarán még mindig nincs nyitva az épület, bár néhányan már láthatták.
A jelenlegi állás szerint a fővárosnak szándékában áll megvásárolni a felújított fürdőt, és intézkedni az újranyitás ügyében. Hogy mikor? Egyszer.

Az új fürdőAz újjáépített fürdő 8000 négyzetméteren terül el, és olyan szolgáltatlásokkal várja majd egyszer a vendégeit, mint a 14 medence, a törökfürdő, illetve az Ybl Miklós által tervezett zuhanycsarnok. Ezen kívül hozzátartozik még egy 67 lakosztályból álló szálloda is, köszönhetően a felújításnak.

Szintén az építkezésnek tudható be, hogy a fürdőnek egészen modern szekciói is vannak a romantikus és neoreneszánsz elemeket ötvöző részek mellett. Ezek között egy tágasabb csarnokokon, illetve helyenként apró helyiségekkel tarkított szűk folyosókon keresztül lehet közlekedni, egyelőre csak felügyelettel, csoportban, teljesen felöltözve.

Régóta tervezett, de még nem átadott épületekkel kapcsolatban ajánljuk még a , illetve a szóló cikkünket.