WLB: Mikor, és hogyan kerültél ide? Evgeny:
Amióta csak az eszemet tudom itt élek, bár elég sokat utazom. Gyakorlatilag három városban élek egyszerre:
Szentpéterváron, Párizsban és Budapesten, de itt van a családom, itt van a munkám és itt tudom igazán elengedni magam. Az ideköltözés nem egyéni döntés volt, a családom határozott úgy, hogy itt horgonyoz le, amikor én még gyerek voltam. Akkor még nem is volt szinte véleményem a városról, bár talán annyiban csalódtam, hogy sokkal több hardcore bajuszra számítottam. Egyébként minden mással kapcsolatban nagyon pozitív élményeim vannak. Sőt, még mindig leesik az állam, amikor átmegyek az Erzsébet hídon. Imádom azt a látványt.
WLB:
Inspirál téged a város mint divattervezőt?
Evgeny:
Igen, méghozzá egy nagyon furcsa móndon. Nem mondhatnám, hogy rengeteg új ötletet merítek belőle, viszont itt tényleg arra tudok koncentrálni, amivel éppen foglalkozom. Ez egy olyan város, ahol még nem rohan annyira az élet, mint más megapoliszokban, és ezt szeretem benne. Itt biztonságban érzem magam.
WLB:
Mit szeretsz benne a legjobban?
Evgeny:
A stúdiómat a 16. kerületben, ahol ruhákat tervezek, néhány eldugott helyet a Gellért-hegyen mint például a Filozófusok kertjét, a Naphegyet, a Tabánt és egy keskeny utcácskát a Várban, ahonnan látszik a budai oldal. Szeretek ezeken a helyeken sétálni. Ezen kívül Budapestnek gyönyörű építészete van, amit mindig örömmel tanulmányozok. Jó dolog itt élni, és jól lehet itt gyerekeket nevelni, mivel más nagyvárosokhoz képest még mindig olcsónak számít. Olyan az egész mint egy nagy falu: mindenki ismer mindekit.
WLB:
Mi a helyzet a nyelvvel? Beszélsz magyarul?
Evgeny:
Igen, az a helyzet, hogy szerencsére sikerült megtanulnom, és nem is volt borzalmasan nehéz, mivel magyarok között vagyok már egy ideje.
WLB:
Melyik a kedvenc magyar szavad?
Evgeny:
Az egyik, amit magyarul a leggyakrabban használok, az a “zsír”, bár ez egy szláv eredetű, átvett szó, de érdekes módon a többi nyelven is megvan ez a pozitív, dícsérő jelentése is. Egy eredeti magyar szó viszont, amit még rendszeresen mondok, az “öregem”, ami férfiakra és nőkre egyaránt alkalmazható és barátságot fejezi ki. Ez nagyon tetszik.
WLB:
Mi zavar a legjobban Budapesten, mit változtatnál meg rajta, ha szuperhős lennél?
Evgeny:
Hát, az igénytelen tömegközlekedés, az infrastruktúra hiánya és a túl sok irreleváns "blabla" nagyon zavar, de ezeken kívül még sok dolgon változtatnék.
Nagy valószínűséggel azzal kezdeném, hogy kialakítok egy egyedi Budapest imidzset, mert leggyakrabban csak a nyugati modellnek próbál megfelelni. Ez persze általában nem a legjobb minőséget képviseli; nincs benne semmi személyesség, semmi egyéniség. Ennek eredményeként gyakran úgy tűnik, hogy importált kultúrával, importált életstílusokkal van tele Budapest, ahelyett, hogy a sajátját exportálná. Itt rengeteg a lehetőség, csak egy jó menedzsment kellene. Emellett szerintem sok az elhanyagoltság, ami nem méltó a szépségéhez. Nincs még egy olyan önmagát tiszteletben tartó nagyváros, amelyik eltűrne ennyi elhagyatott romos épületet a forgalmas belvárosban. A túl sok autót is problémának tartom, jó lenne, ha más fővárosokhoz hasonlóan többen választanák itt is a kétkerekű közlekedést.
WLB:
Hova jársz szórakozni?
Evgeny:
Amikor ez nagy ritkán megtörténik, akkor találkozom a barátaimmal és elmegyünk egy olyan helyre, aminek van értelme. Ezt úgy értem, hogy Budapesten nagyon jók a bulik és szépek a lányok, de nem ez a legtöbb, amit ez a város adni képes. Nekem, ha szórakozni megyek, nem számít a hely, csak az, hogy szép legyen a kilátás és jó a hangulat. Szerintem Budapest nagy részben erről szól.
WLB:
Mit üzensz a budapestieknek?
Evgeny:
Sok szerencsét srácok, koncentráljatok a lényegre és éljetek bölcsen.
