Élmény

Jön a program, amiről évek óta álmodoztunk: debütál a Csepel Művek – Nyitott Gyárak Hétvégéje

Fotó : Mudra László / WLB
csepel, gyár, ipartelep, kortárs építészeti központ

Hiányzik a Budapest100 hangulata, amikor amúgy elzárt helyekre lehet bemászkálni, izgalmas emberekkel beszélgethetsz különleges dolgokról, miközben a városnak egy teljesen új arcát fedezheted fel? Minő szerencse, hogy az idén debütáló Csepel Művek – Nyitott Gyárak Hétvégéjén újra átélhetjük mindezt. Június utolsó hétvégéjén megnyílik a hatalmas ipartelep, telis-tele a Kortárs Építészeti Központ szervezte izgalmas programokkal és látnivalókkal, bejárásokkal, ezekből szemezgettünk kicsit.

A Budapest100-at reméljük már senkinek nem kell részletesen bemutatni, az első májusi hétvége minden városi felfedező, lokálpatrióta és épületrajongó örömünnepe. Idén ennek mintájára és bejáratott gyakorlatát felhasználva először kerül megrendezésre a Nyitott Gyárak Hétvégéje a Csepel Művek területén.

Fotó: Mudra László / WLB

A belvárostól mindössze fél órára fekvő ipartelep hatalmas méreteivel (kb 200 hektár, ez 320 focipályának felel meg), gazdag történelmével (1892-ben költözött ide az első gyár) és a mai napig itt működő, 450-nél is több vállalkozással Budapest legizgalmasabb, ám kevésbé felfedezett vagy ismert területe. 

A gyártelep teljes történetének és örökségének bemutatása egy doktori disszertáció témáját ölelné fel, több évszázad története sűrűsödik itt össze, az egészen modern elemektől kezdve, de szembeötlő a „vörös Csepel” szocialista múltja a neonokkal, domborművekkel, iparcsarnokokkal, de megtaláljuk a századforduló klasszikus vöröstéglás épületeit, fűrésztetőit is.

Fotó: Mudra László / WLB

Weiss Manfréd gyára 1892-ben költözött az akkor még kies szigetre, a környék ipari múltja ekkor indul. A kísérőprogramok között több sétát, biciklis programot találunk, melyek mind különböző szempontok alapján mutatják be a környék történetét. Érdekel a legendás Csepel biciklik múltja, vagy belesnél oda, ahol a Bubikat szerelik össze? Vagy esetleg sétálnál az Elektróda közben és a Nagykalapács utcában, miközben azt is megfejtheted, honnan is erednek a nevek? Vagy inkább a graffitik, tagek, szocialista domborművek vonzanak? Minő szerencse, ezekre felfűzve is lesz külön séta. A részletes programokat, és a regisztrációs lehetőséget itt találjátok. 

Fotó: Mudra László / WLB

És a hétvége legnagyobb attrakcióiról sem feledkezhetünk el, hiszen amellett, hogy a gyártelep már önmagában lenyűgöző, különleges világ, akkor is, ha csak sétálunk, biciklizunk rajta, de ami a nagy szó – és amiért a Budapest100-ért is tömegek rajonganak – az az, hogy rengeteg helyre be is lehet jutni a színfalak mögé. 

Fotó: Mudra László / WLB

Sóhajok hídja, 106 éves Weiss Manfréd lovarda, az ország első, és mai napig működő magasraktára – a Csepel biciklikkel már biztos mindenki találkozott, de vajon honnan „érkeznek”? A hétvégén bejárható izgalmas helyszínek között van a 20 000 kerékpár tárolására alkalmas magasraktár az eredeti felrakógépekkel, de kipróbálható lesz a kerékpárflottájuk is. Ha pedig megéheznénk, megszomjaznánk, akkor is érdemes az Asztalosipar utca–Duna-lejáró utca felé vetődni, mivel itt lesznek a food truckok és a mosdók is.

Nagy szenzáció a csepeli iparvíztisztító és az erőmű bejárása is, a Csernobil sorozat világszenzációja után egész kísértetiesnek hat az új épület mellett álló, leszerelt, félig romos komplexum is. 

Fotó: Mudra László / WLB
Fotó: Mudra László / WLB

Az AGMI anyagvizsgáló elődje már a világháború előtt, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek idején itt működött, a megőrzött működőképes műszerek és a 21. századi technológia ma is itt áll egymás mellett. A vezetett labortúrán roncsolásos és roncsolásmentes eljárásokat is megnézhetünk, ily módon tesztelik ugyanis, hogy mennyire strapabíró az adott anyag. Aki inkább a lakberendezés és a szuper színes-mintás „csempék” felé kacsintgat, annak az iamart cementlap manufaktúra műhelybejárása a tuti program, ahol a látogatók workshop keretén belül maguk is készíthetnek cementlapot.

Fotó: Mudra László / WLB

Akit Csepel személyes története érdekel, és szeretne megsimerni egy, a gyár múltjából kinőtt családi vállakozást, ki ne hagyja a Groszmann Ernőék üzemét. Ernő 1965-ben kezdett dolgozni az Acélműben, itt találkozott feleségével, Katalinnal, aki tősgyökeres csepeli, születési helyeként még Csepel szerepel irataiban XXI. kerület helyett, és akinek már a szülei is a gyárban dolgoztak: édesapja a telefonközpont munkatársa volt, az egész gyár telefonhálózatát ő telepítette. 

Fotó: Mudra László / WLB

Májer Kft. Dézsa utcai gyártóegysége a Csepel Művek felszámolása után alakult át családi vállalkozássá. Szombaton a fő gyártócsarnokban a Csepel-Művek fénykorában tartott, május 1-je előtti családi rendezvények hangulatát idézik vissza retró gyermeknap formájában, de bejárható lesz az itt kialakított TGS (törmelék-gáz-szilánk) légoltalmi pince is (ezekből összesen több, mint 140 darab áll a művek területén).

Fotó: Mudra László / WLB

A hétvége szervezését egy több mint két éves kutatás is megelőzte a Shared Cities program keretében. Aki ebbe szeretne kicsit belefolyni, annak jó hírünk van, a Trap Factoryban lesz több beszélgetés is, ahol olyan izgalmas kérdéseket vetnek fel, mint hogy mit jelent a művek öröksége ma, vagy milyen lesz a terület tíz év múlva? Hiszen éppen fél éve jelentették be, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel milyen hatalmas fejlesztések helyszíne lesz a Déli Városkapu projekt keretében, az ide épülő Atlétikai Stadionnal és diákvárossal egy teljesen új negyed születhet. Van lehetőség arra, hogy ez a megújulás belülről szerveződjön a környéken? A 21. század igényeihez igazodva lehet az új ipar bölcsője Csepel?

Csepel Művek – Nyitott Gyárak Hétvégéje