A felújítás során új kiállítótereket, műtárgyraktárakat és éttermet alakítottak ki, lecserélték a klíma- és fűtésrendszert, 21. századi minőségű kiszolgálóegységeket, és vendégtereket hoztak létre, felújították a tetőszerkezet egy részét, továbbá restaurálták és megnyitották a nagyközönség elől 70 évig elzárt Román Csarnokot. Fontos változás, hogy több évtizedes távollét után a magyar művészeti anyag „hazatér” a Magyar Nemzeti Galériából, így az egyetemes és magyar művészet története a 18. század végéig lesz együtt látható a Szépművészetiben. Az 1800 utáni gyűjtemény ideiglenes a várba költözik, míg meg nem nyílik az Új Nemzeti Galéria.
2017 nyarán már betekinthettünk az épület közel felét érintő munkálatokba, amelyet a Mányi István építész, illetve a Mányi Stúdió készítette felújítási tervek alapján végeztek el. Ekkor már majdnem teljes pompájában csodálhattuk meg a Román Csarnokot – ami nem kiállítótérként, hanem rendezvénytérként és látványosságként funkcionál a jövőben –, és vethettünk egy pillantást az alagsorban elhelyezett kiállítóterek építésére, ahová az egyiptomi és az antik gyűjteményt szánták. Így festettek akkor, és így ma, 2018. október 31-én:
Az egyiptomi tárlat minden eddiginél nagyobb térben vonultat fel az eddiginél jelentősen több, 650 műtárgyat, a több ezer éves darabok mellett számos interaktív eszköz vezet be az óegyiptomiak világába. Szinte mindenben megújult az antik kiállítás is; mint arról Nagy Árpád gyűjteményvezető beszámolt, annyira megváltozott az antik hagyományokhoz való viszonyunk, hogy az egészet újra kellett gondolni, ezért nem lineárisan, hanem szigetszerűen idézi meg az antikvitás világát.
Felújították az első emeleti Michelangelo Termet is, ahol álmennyezet takarta el a reneszánsz hatású kazettákat, és ahol régen gazdasági irodák működtek. Itt nyílt meg a Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas című időszaki kiállítás is, amelyen egy da Vinci egyetlen megmaradt, pontosabban neki tulajdonított szobra tekinthető meg. 1914-ben került a múzeum tulajdonába a bronz mű, aminek eredetéről csak pletykák keringtek, és a kommunikációs osztály melletti folyosóra száműzték. Itt szúrta ki az atlantai múzeum igazgatója, aki Genfben épp Leonardo da Vinci és a szobrászat kapcsolatáról készített kiállítást. A kamaratárlaton a lovasszobor mellett tíz eredeti Leonardo-rajzot és több más reneszánsz művész munkáit állítják ki, bemutatva a szobrot övező kutatásokat.
Október 31-én megnyílt a Régi Képtár is az első emeleten, amely 1250 és 1600 között tekinti át az európai festészet fejlődését – végre klimatizált termekben, ugyanis nem mindegy, hogy egy több száz éves festményt milyen hőmérsékleten tárolnak. A kiállítás alapvetően kronológiai rendben halad, ezen belül vizsgál egyes földrajzi területeket vagy egyéb témákat, többek között Raffaello, Tiziano és El Greco munkáin keresztül.
Egy szinttel feljebb látható a Régi Szobor gyűjtemény, a harmadik szinten pedig a magyar barokk művészetet bemutató egység.
A Szépművészeti Múzeum összes kiállítótere 2019 nyarán nyílik meg a közönség előtt.
