Az egykori Ludovika történelmi épületének a teljes körű rekonstrukciója 2014-ben készült el, a campus többi területét pedig most adták át hivatalosan. A Finta József és építészirodája által tervezett új oktatási épület mellett egy 600 férőhelyes kollégium, egy Skandrelli György tervezte uszodával és 1300 lelátós sportpályával működő csarnok, egy rekonstruált lovarda, egy lövészklub és ehhez egy híddal kapcsolódó, de már a Diószeghy utcában álló rendőrtiszti kollégium és speciális képzési terület épült fel az elmúlt évek alatt, miközben az Orczy-park is jelentős ráncfelvarráson esett át.
Homályosan még él emlékeinkben, amikor annak idején a Természettudományi Múzeumba menet elhaladtunk a hatalmas, üresen álló és elég szomorú látványt nyújtó, egykori Ludovika épületei mellett, de felrémlik pár este is, amikor a Bárka Színházból hazafelé tartva elhagyatott parkolókon és omló kerítések mellett kellett átvágni a metró felé, vagy egy-egy késő tavaszi délután, amikor az Orczy-kertbe tartottunk, hogy a salakos pályán fussunk pár kört vagy hogy megcsodáljuk a cseresznyevirágzást. Ezekből mára talán a sziromhullás az egyetlen, ami megmaradt, amúgy rá sem lehet ismerni a környékre. Mint egyetemi campus, több jól átgondolt és minőségi fejlesztés zajlott, a közparknál pedig a használat során dől el, mennyire sikerült eltalálni a környék lakosainak az igényeit, de tekintve, hogy egyes szolgáltatások és funkciók mennyire hiányoztak a környékről, valószínűleg új formájában is népszerű lesz.
Az Üllői Út-Orczy út-Diószeghy Sámuel utca és Korányi Sándor utca által határolt terület az elmúlt évtizedekben nagyon elhanyagolt és vegyes funkciókkal működött: a katonai akadémia II. világháború utáni megszűnése után a füves-fás park mellett volt itt autóbuszgarázs, dohány-nagykereskedés, parkoló, színház, kalandpark és salakos-betonozott sportpályák is és a Csinibabából ismerős csónakázótó. Részben a terület II. világháború előtti öröksége miatt döntött úgy a Kormány és a Főváros, hogy itt húzzák fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új campusát, másrészt viszont a környék rehabilitációjában is húzóerőként működhet egy ekkora, 34 milliárdos fejlesztés, és Józsefváros mint egyetemi negyed múltja sem utolsó. A kiemelt kormányzati beruházásokat vezető Fürjes Balázs kormánybiztost is megkérdeztük a hatáskörébe tartozó projekt minket érdeklő építészeti és városfejlesztési vonatkozásairól.
A környék leglátványosabb új eleme a kicsit megcibált Z-re emlékeztető alaprajzú új oktatási épület, melyet aFinta és Társai Építész Stúdió tervezett, az Üllői út felőli fronton egy impozáns, kapus hatást keltő homlokzattal, míg a kert felé egy ehhez hasonló léptékű, de jóval zöldebb, és a park felé nyitott térrel. Aki már valaha tanult a századfordulón épült, sokszor szép és impozáns, ám a 21. században szinte (ki)használhatatlan terekkel rendelkező egyetemi épületekben, annak mindenképpen szembeötlő a különbség.
Az építészek az egyetemi élet igényeire próbálták szabni az intézményt, az összesen majd 4 ezer fő befogadására alkalmas épületben az oktatás mellett (két nagy, 500 és 300 fős előadó és 67 kisebb, 100 oktatói iroda) a közösségi élet is fontos: több látványos és praktikus találkozási pontot is kialakítottak. A középső szárnyban, az Üllői úti főbejárat fölött található főlépcső a maga nyitott, majd húsz méteres belmagasságával és két oldalt üvegezett falával adja az épület magját, az innen két irányba futó szárnyakban zajlik az oktatás, a tájékozódást pedig a padlóba festett számozások és instrukciók is segítik.
A már 2016 szeptemberétől használatban lévő, 600 fős kollégium – ha már a betűknél tartottunk – leginkább egy H-t formáz, és szintén a FintaStudio tervezte. A 2-2 fős szobából álló lakóegységekhez előszoba, zuhanyzós fürdőszoba és WC csatlakozik, az ablakaival pedig befelé, a campus területére néz.
A Papp László Sportarénát és a Puskás Stadion is jegyző Skardelli György tervezte, Diószeghy útra nyíló sportcsarnok egyik szárnyában egy oktató-, és egy 25 méteres, 8 sávos versenymedencével rendelkező uszoda kapott helyett, ezt az első emeleti átjáróval kötötték össze a “szárazföldi” szárnnyal, ahol egy 1300 fős, részben mobil lelátóval körbevett szabvány kézilabdapálya, mászófal és egyéb pályák kaptak helyet. Az előzetes tervek szerint amint kialakul az egyetem uszodahasználati beosztása, az egyéb időszakokban nyitott lesz a lakosság számára is.
Kívülről talán a legkomorabb és legjellegtelenebb épület a lőtér, ezt egy a Diószeghy utca fölött átívelő híd köti össze a szervesen a Campushoz tartozó, de annak a területén kívül eső rendőrtiszti kar kollégiumát és a speciális képzési területeket rejtő komplexummal. Az egyetemhez tartozó sportpályák és filmekből is ismert kiképző akadálypályák mellett hamarosan kész lesz a rekonstruált lovarda is, díjlovagló és díjugrató pályával kiegészülve, de ez a zord márciusi időjárás miatt megcsúszott. Bár a századfordulón még volt érdemi funkciója a Ludovikán a lovasoktatásnak, most itt ez a fejlesztést kevésbé érezzük indokoltnak, de lehet csak azért ,mert még nem találkoztunk a kószáló négylábúakkal, ahogy azt a jövőre nézve ígérték, valamint a kiköltöztetett egykori Bárka Színház épülete sem lett még integrálva a Campusba.
Az élethűen berendezett kocsmaszimulátori helység és a sok egyenruha mellett azonban ami az átlagos városlakó számára a legizgalmasabb, az mégiscsak az Orczy-park átalakítása, hogy ott mi történt, és milyen újdonságok várnak. Egyrészt az egykori sportpályák helyett teljesen újakat alakítottak ki, egy 500 méteres, rekortánnal borított és időmérő kapukkal ellátott futókört, egy kosár-, és egy streetballpályát, és egy egyedülálló görhoki dühöngőt is létesítettek, valamint egy nagyobb önsúlyos szabadtéri kondiparkot is találunk. A gyerekeknek egy gigantikus csúszdás-akadálypályás tornyot húztak fel, ahol fal- és kötélmászást gyakorolhatnak. A csónakázótavon már ringanak is a zöld hajócskák, és a jó idővel feltehetően kitelepül a partra a kávézó is.
A kert mindenképpen rendezettebb és modernebb lett, és bár vadregényességéből kicsit vesztett, de összterülete nem csökkent. Nagy félelem volt, hogy az ilyen mértékű fejlesztés során óhatatlanul a parkból csípnek le az épületek javára, de ezt sikerült úgy megoldani, hogy az eddig leromlott épületekkel teli területeket szanálták, és nagyrészt ezek helyére kerültek a komplexumok. A számos funkcióval, új sétányokkal és bejáratokkal, és végső soron még 10 hektárral bővült park továbbra is mindenki számára elérhető.
