Már akkor összefacsarodott a szívünk, amikor az első hírek felröppentek, hogy bezár a Vidámpark, még akkor is, ha ahhoz már 2013-ban sem fért kétség, hogy gépparkja elavult, és szükséges lenne egy teljes körű felújítás és modernizálás, mert az akkori formájában már se gazdaságos se biztonságos nem volt, se túl vonzó a nagyközönség számára.
A bezárás után egy hat hektárnyi területet az Állatkert kapott meg, amit szép lassan el is kezdett belakni. Akkor meg is néztük az átadást, a cuki új lakókat és a leginkább horrorfilm díszleteire hasonlító, kiürített Vidámparkot. A Holnemvolt Park pár régi, védettséget élvező épületeivel még két évig működött, de aztán ez is bezárt, és a terület jelentős részén megindultak a biodóm és a Pannon Park munkálatainak az előkészületei. Mára már csak a Körhinta (1906), a Mesecsónak (1920) és a Hullámvasút (1922) élvez védettséget, valamint a dodzsem faszerkezetű épülete.
A Magyar építők pár napja számolt be a hírről, miszerint a felszámolt Vidámpark maradék területén hétszáz férőhelyes garázs épül 2019 végére. A Fővárosi Közgyűlés szerdán fogadta el a javaslatot, az 5,7 milliárdos állami támogatású Hermina Garázs projekt már a tervezési fázisban van. A tervek szerint a többszintes építménynek lesznek föld alatti, mélygarázs részei is, és felszín feletti parkolóháza is, valamint egy részére felfuttatják a Kárpát-medence ősi állat- és növényvilágát modellező Pannon Parkot is.
A környék jövőjének taglalása helyett azonban most kicsit idézzük fel a Vidámpark fénykorát, amihez generációk kedves gyerekkori emlékei kötődnek. A szórakozóhely előzményei egészen az 1800-as évek elejéig nyúlnak vissza. Ekkor jelentek meg városszéli erdős területen az első mutatványosok sátrai és egy lóhajtású körhinta is épült. A millenniumi ünnepségek alatt Ős-Budavára papundekli városa lett a szórakoztatás fellegvára a Vurstli mellett, majd 1911-ben szép lassan kialakult a külső mutatványostelepből az Angol Park, ami ennél már kulturáltabb szórakozási lehetőségeket kínált. A második világháború után a parkot államosították, és 1950-ben Vidámparkként nyitották újra, ekkor hozták létre a legkisebbek számára a Kis Vidámparkot is.
Talán mindenkinek megvan a jelenet Bacsó Péter A tanú című filmjéből, amikor a
Szocialista Szellem Vasútjántesznek egy kört Bástya elvtársék. A szatirikus jelenet nem nélkülözi a történelmi előképeket, a frissen megnyitott Vidámparkot eleinte tényleg áthatotta a kommunista pártpropaganda, ami az ötvenes évek közepe felé enyhült csak.
Az eleinte csak szezonálisan, nyáron nyitvatartó Vidámpark a '70-es években téliesül, egyes látványosságok már egész évben látogathatóak. A hétvégi családi szórakozás mellett egy menő divatfotó-sorozat is készült itt a '60-as években.
A látványosságok korszerűsítése mellett nyitottak egy hatalmas játéktermet is, ennek a bevétele tartotta el szinte a teljes parkot. A kor fotós fenegyereke, Urbán Tamás meg is örökítette az itt megfordulókat.
A rendszerváltás után a park képe elég felemás volt, a szocialista szellem kísértése valósággá vált, a látványosságok egy része elavult, és az újításokkal is csak lassan zárkózott fel a budapesti élménypark a nyugati nagyvárosokban található csillogó és változatos vidámparkok által nyújtott élményhez. Az átfordulós hullámvasút – a Looping Star – , az Ikarus szabadesés torony, a kilengő kalózhajó azonban már mindenkiben maradandó nyomot hagyott, és pár, a rosszullétig pörgető szerkezet emlékére is nem egy gyomor rándul össze még mindig. Ám mindez már a múlté, azóta is kicsik és nagyok rendületlenül várják a híreket, hogy mikor és hol létesülhet egy új Vidámpark.
Zárásul egy kis videó az Angol Park és a Vidámpark múltjáról a korabeli Híradófilmekből összevágva, 1928 tól egészen '68-ig.
