Nő és férfi kapcsolatát, a képzelet és az álmok világát, nem mindennapi és mégis tipikus lelkek találkozását vegyíti a Testről és lélekről, mely úgy lesz abszurd, hogy közben nagyon is igazi és realisztikus. Karakterei remekül formáltak, Borbély Alexandra és Morcsányi Géza főszereplők nüansznyi dolgokkal teszik élőkké őket. A tipikus "rendes ember" Endrét és a már-már autisztikus jellemzőkkel bíró, nagyon merev, szociálisan teljesen érzéketlen Máriát. A húsfeldolgozó üzemben játszódó, álmokon keresztül ívelő love story március 2-től kerül a mozikba.
Havas erdőben két szarvas szimatol – étel után kutatnak és egymást is lassan-lassan fedezik fel. Összeér az orr, hangosabbak a szuszogások, érdekes módon az állatok zaja helyett emberi zörejeket hallunk. Fontos az álmok szimbolikája, hiszen az egész filmen át ívelnek Endre és Mária közös álmai. Ugyanis a férfi és a nő úgy kerülnek közel egymáshoz, hogy a mindennapokban nagyon mérsékelten és elbaltázottan kommunikálnak, de egy ügy kapcsán kiderül: ugyanabban a szarvasos álomban szerepelnek és tulajdonképpen ők szagolgatják egymást. A húsüzem gazdasági vezetője tisztességes ember, kis testi hibával, ami miatt kellőképpen zárkózott. Hamar feltűnik neki Mária, az új minőségellenőr, aki teljesen lehetetlen módon beszél, jár, dolgozik. A többi munkás felhúzott szemöldökkel figyeli a hűvös szőke nő minden lépését, de Endrével hamar rákapcsolódnak egymás rezgéseire. Vagy mégsem?
Eleve abszurd, ahogy a tökéletesen világított budapesti utcák helyett egy ennyire valós környezetben ismerkednek meg. Enyedi Ildikó nem finomkodott, a vágóhidat működés közben mutatják be, néhány nagyon erős képsoron keresztül. Lehetett volna egy textilüzem is, vagy fontos szempont volt, hogy itt is megjelenjen az állati lét metaforája?
Nagyon izgalmas ahogy a mellékszereplők szinte láthatatlanná válnak. A Nagy Ervin által megformált Sanyi teljesen mindegy mekkora sármőr szeretne lenni, nem figyelünk rá. Tenki Réka hiába egy szexi pszichológusnőt alakít, akkor sem ragad el minket. Mácsai Pál rendőrfőnököt játszik és szintén nem feltétlenül vágyunk rá, hogy kibontsák a karakterét. Mert csak a két "szarvas" a fontos: minél többet szeretnénk tudni Endréről és Máriáról. Ez az érdekes főszereplő-mellékszereplő szimbiózis egyedi a magyar filmeknél, hiszen mindig használnak legalább egy "feloldó" karaktert, aki lazít a feszültségen, ha kell. Itt az álomképek oldják fel a kellemetlen helyzeteket, a havas táj, a patak és a szarvasok. Szükség van rájuk, mert tényleg jó pár nagyon valós és kellemetlen helyzetet is végigasszisztálhatunk.
Mind zenéjét, mind képi világát nagyon szerettük a Testről és Lélekről-nek, de elsősorban puritánsága fogott meg minket és a két címszereplő játéka. Érdekesség, hogy Borbély Alexandrának és Morcsányi Gézának is ez az első főszerepe, ráadásuk Morcsányi színház- és színészet közeli ember, de színészként amatőr, a rendező mégis őt kérte fel erre a munkára.
Bizarr, felkavaró, megnyugtató és intim. Ezek a szavak kavarogtak bennünk a film után. Ajánljuk Enyedi Ildikó alkotását mindenkinek, aki valaha volt már zavarban, néha nehezen igazodik el a férfi-női viszonyok taglalgatásában és szereti a metaforákat.
Testről és lélekről
Rendező: Enyedi Ildikó
Főszereplők: Borbély Alexandra, Morcsányi Géza
Mikor: március 2-től a mozikban
