A hely szellemeA téglaarchitektúrás, tornyokkal díszített hatalmas gyárépület 1912-ben épült a Fővárosi Sörfőző Rt. számára. Az üzem méreteit és kapacitását jellemzi, hogy – ahogyan az a máig megmaradt sínpárokból és az egykori reklámokból is jól kiolvasható – régen még gőzmozdonyok is megközelíthették a gyárat.
A kapu melletti, kőből készült söröshordók természetesen a gyár által termelt javakra utalnak, a homlokzaton látható, eozinmázas koszorúval körbevett Mátyás király-mozaik viszont első látásra egy kis magyarázatra szorul.
Az épület szélén található rész a vízellátásért volt felelős, a kémény pedig a malátázó kemencékhez tartozott, ekkor ugyanis a gyárak még maguk készítették a malátát.
Az ígéretes üzem ellen a nagyok, a Dreher és a Haggenmacher összefogtak, a kartellel pedig sikerült is tönkretenni a konkurenst – ismerős történet ez annak fényében, hogy a világ legnagyobb söróriása éppen ezekben a napokban készül a legnagyobb vetélytárs megvételére, ezzel a világ sörgyártásának több mint fele egy kézben fog összpontosulni.
A gyárat a szomszédban található Dreher vette meg 1943-ban, de hamarosan jött az államosítás, a telepen pedig a külföldön is jól csengő Globus márkanév alatt gyártottak konzerveket egészen 2009-ig, amikor a tulajdonos Csehországba adta el a jogokat.
A gyártelep hátsó részén található, kevésbé impozáns épületek már a Globus idején épültek, itt működik a főzde is. A Monyó Brewing Co.-t magát Pein Ádám, a belvárosi Monyó Café megálmodója és a gerilla sörfőző körökben jól ismert – és másik csapatával, a Hedon kapcsán korábban nálunk is bemutatott – Németh Anti alapította.
Az egykori sörgyár területén tehát az alapítás után jó száz évvel ismét termelés folyik, a srácok pedig tiszteletük jeléül egy, a hely szelleméhez illeszkedő, tisztességes minőségű "melóssört" készítettek, az üvegen az ipari műemlék épülettel. Mint mondják, „ennyivel tartozunk Kőbánya polgárainak és a hazai sörkultúrának”. A kőbányai Culáger egy klasszikus pilzeni, amelyben a Pilsner maláta jellegzetes édeskés karakterét egészíti ki a típusra jellemző keserűség, amit a Mittelfrüh komlónak köszönhet. „Ha elakadsz a melóval, csak hívd segítségül a Culágert!”
A főzdeA Monyó elsőként tért vissza a sörgyártók közül a varázslatos építészeti szépségű kőbányai telepre, de egyelőre nem a téglaépületben, hanem a konzervgyár számára épült, kevésbé impozáns csarnokban vertek tanyát.
Az alapanyagokat a rámpákon keresztül érkeznek a főzdébe. Innen a főzőházba lépünk. Jobbra a raktár és a malátaroppantó, a nagyobb helyiségben pedig két üstöt találunk, az egyikben a cefrézés és a szűrés, a másikban a komlóforralás zajlik. Régen rézüstöket használtak; bár ezek szebbek, de akkor még nem foglalkoztak ennyit a higiéniával, az acél jobban megfelel a mai igényeknek – mondja Anti.
A főzést a vezérlő mellől irányítják, itt állítják be az egyes sörtípusok által igényelt különböző paramétereket. A rendszer félautomata, így a sok szelepet meghatározott sorrendben, kézi erővel kell nyitni-csukni. Anti rengeteg sört főzött már életében, de mint mondja, ezt azért neki is tanulni kellett.
Ebben a helyiségben sorakoznak a modern acéltartályok is, amelyekben szabályozott hőmérsékleten erjesztik és érlelik az italokat. Az egyik egy erősebb Belgian Trip névre hallgató sör rejt, amit azért csináltak meg, mert a közönségük ezt választotta egy szavazáson. A terem végében zajlik a palackozás vagy hordókba töltés, valamint a címkézés is.
Itt érlelik palackban a limitált szériás, sorszámozott imperial stout söröket is, ugyanis a testesebb, magasabb alkoholtartalmú söröknek – egyes pezsgőkhöz hasonlóan – jót tesz az idő. Más söröket viszont ne nagyon rejtegessünk, az IPA 6 hetesen van a csúcson, a búzasör pedig annál jobb, minél frissebb – mondja Anti.
Bár egy kicsit helyszűkén vannak, a főzdében egyébként rend uralkodik, minden tisztításról, átmosásról, karbantartásról nyilvántartást vezetnek. Mi úgy képzeltünk egy ilyen mikrofőzdét, hogy Antiék ketten-hárman főzögetnek, de nem erről van szó: összesen nyolcan dolgoznak itt.
Nagy tervek készülőbenA telepen – ha minden jól megy – hamarosan 4-5 kisebb főzde működhet, többek között innen is jött az ötlet, hogy a jelenleg kissé lepusztult gyárudvaron jövőre egy kisebb fesztivált szerveznek.
Sörpadokat tesznek ki, az üzemekből érkezik a friss sör, a kivetítőkön pedig a foci EB-meccseit nézhetjük. Nekünk tetszik az ötlet, szívesen mennénk egy ilyen különleges hangulatú helyre.
A legnagyobb dobás azonban mégsem ez lenne: a srácok azt tervezik, hogy életet lehelnek a hosszú sörfőző múlttal rendelkező épületegyüttesbe.
Bár a csarnokok első ránézésre nem a legjobb állapotúak, de ha műszakilag és statikailag rendben van az épület, egyáltalán nem tűnik elvetemült ötletnek a gyönyörű téglaépület megmentése.
