Ebédidőben érkeztünk a Bestiába, ahol a kedvenc zenehallgatós app reklámszövege és a kereskedelmi rádiók tüccögése helyett Johnny Cash és Jerry Lee Lewis szólt. Nagyon jó pont. A Bara Ákos tervezte enteriőr inkább idézi a manapság trendi indusztriális szórakozóhelyek/bárok hangulatát, de a zenével, s, mint később kiderült, az ízekkel is erős az Amerika behatás. Nem véletlen, hiszen a Bestia erős tengerentúli befolyással bír, a koncepció megálmodójának, Wossala Rozinának köszönhetően. Amerikai ízek, hangulatok, fények, érzések inspirálták az alkotóit.
Hónapokkal ezelőtt kezdődtek a munkálatok az egykori bankfiók helyén, 2015 májusában pedig már be is mutathatják azt a profi konyhatechnológiát és koncepciót, melyen régóta dolgoznak. Félve írjuk le, de végülis kocsma ez, ahol a magyar kézműves és különleges nemzetközi sörök mellett az átlagos bisztrós ételeknél jóval méretesebb adagú húsos ételek kapják a főszerepet. Valamint a zene – hiánypótló, hiszen azt a vonalat képviselik, ami jelenleg erősen hiányzik a budapesti éjszakai életből.
Hangulatában egy igazi blues koncert mindenkit meg tud fogni: még az elektrón szocializálódott fiatalságot is. Kevés az olyan hely ma a fővárosban, ahol a rockabilly-blues-rhythm & blues vonal az erős, élőben, kiváló zenészekkel. Mivel ebédre érkeztünk, sajnos nem tudtuk megtapasztalni, hogy milyen az, amikor a Bestia valóban elszabadul, de nagyon kíváncsivá tettek miket azzal, hogy hétfőtől vasárnapig, minden este élő zenével készülnek. A fent említett műfajból - nem a rozéfröccshöz passzoló andalgós akusztikus cukiskodást várjuk. Hanem füstös, néha melankólikus, néha asztalontáncolós lebujos koncerteket, élőben. Mindezt könyékig szaftosan, sörrel öblögetvén.
Az asztalokra natúrszín-fekete alátét/étlap kerül, ami Bonta Gáspár kreativitását dícséri. Igen kecsegtető a sörök felhozatala is: 11 féle magyar kézműves csapon (köztük például Rizmajer, Csupor, Élesztő és Horizont sörök), 9 féle üvegben. Ehhez jön még 12 féle üveges a nagyvilágból, olyan extra tételekkel, mint például a BrewDog Russian Imperialja, vagy a Labi la Rossa.
Az étlap még nem végleges, de a Tóth Attila és Moór László vezette konyha már most is több, mint ígéretes. Az ízek sem finomkodnak, nincs fitnesses beütés és healthy hashtag, josperben, rotisserieben zsörtölődő húsok vannak, szexi ízzel, szafttal, sósan, ropogósan, omlósan. Mi a fél cajun csirkét kóstoltuk (1600 forint), amit alaposan szétcincáltunk, hogy minden kis rostot betermelhessünk, mindehhez pedig héjában sült rozmaringos burgonya (450 forint) érkezett, valamint meglepően csípős brokkoli chilivel és baconnel (650 forint). A “bestrami” (1650 forint) névre keresztelt marhasültes szendvics rozskenyérrel készül, sajt és lilahagyma is kerül bele, ami pedig külön szimpatikus, hogy alaposan bevajazódik sütés előtt – ettől olyan selymes. Több szalvétás a történet, számítsunk rá, hogy szaftos élmény lesz. Akik mégsem szeretnének így belakni, jó szívvel ajánljuk a popcornos vinaigrette-tel kínált salátát (790 forint) is, mert a thermomixerben készülő vinaigrette egészen új dimenziókba emeli az egyébként egyszerű dresszinget. Vasárnaponként egy "másnapos brunch"-ot is kipróbálhatunk, gyógysörrel, kolbásszal.
Ebédeltünk egy bestiálisan jót és alig várjuk, hogy az éjszakai arcát is megtapasztaljuk a Bazilika melletti “kocsmának”.
