Élmény

Liza, a Rókatündér – abszurd mese lenyűgöző képi világgal

Fotó : Liza, a rókatündér
Liza, a Rókatündér – abszurd mese lenyűgöző képi világgal

Egy álomvilágban élő fiatal nő egy fiktív Budapesten keresi a szerelmet, miközben egy japán popsztár szellemével barátkozik és úgy tűnik, a zöld öltönyös ripacs énekes elátkozta őt. Rókatündér lett belőle, akire ragadnak a férfiak, mint a légypapírra, de ha megkívánják, nagyon hamar csúfos véget érnek. Megnéztük a Liza, a Rókatündért és Balsai Mónival beszélgettünk a filmről.

A magyar filmes újhullám  
A 2014-ben nagyszerű magyar filmeket láthattunk: gondoljunk például a Fehér Istenre, a Szabadesésre, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlanra, vagy az Utóéletre. Mind olyan produkciók voltak, melyekre nem lehetett nem odafigyelni. Olyan filmek, amelyekre jó szívvel ültünk be és meg sem fordult a fejünkben a letöltés fogalma. Valami elkezdődött – az elcsépelt és kicsit sem szórakoztató altesti poénok és unalomig ismételt elhasznált karakterek helyett intelligens humort kaptunk izgalmas karakterekkel és alakításokkal.
Részletekből egész  
Ezt a vonalat követi a Liza, a rókatündér is. Mégis egy kis plusszal, hiszen csatlakozik a jó humorhoz és a színészi játékokhoz egy magyar filmben még sosem látott vizuális megjelenítés. Kicsit Wes Andersonos, valamiért nekünk a japán vonal és a kecsöpszerű vérfröccsenés miatt a Kill Bill is beugrott, illetve van benne valami skandináv báj is, amit a finn westernzene hív elő. Mindezzel együtt nem mondhatjuk, hogy egy összeollózott kollázs a film, hiszen megőrzi egyediségét, újszerűségét.

A film az első snittől kedve elvarázsol nem csak Balsai Móni Liza karaktere miatt, hanem azért is, mert olyan színekkel, vágásokkal, feliratozással, részletekkel dolgozik, ami egyáltalán nem jellemző a magyar filmekre. Zseniálisan leképezték a fiktív helyszínt, olyan korrajzot adnak Liza Budapestjéről és a mindennapokról, amiben ugyanolyan fontos, hogy hány centis Liza fehér csizmájának sarka, mint az, hogy hogyan nyikorog a VIII. kerületi bérház lakásának ajtaja. A cukiskodáshoz és Liza nem evilági, visszafogott karakteréhez igazán jó ellenpontozás a sok digitálisan manipulált kép, karikatúraszerű szereplő is. Például a Bede-Fazekas Szabolcs által alakított Zoltán zászlós, a csupaszív kétbalkezes nyomozó, vagy a Schmied Zoltán segítségével életre keltett osztrák pornófilmek macsójára emlékeztető Henrik.

Fotó: Liza, a rókatündér
Balsai Móni: “Nagyon nagy erőssége a filmnek a részletgazdagság. Nem csak a karaktereket kellett kifogástalanul megformálnunk, hanem egy egész világot kellett teremtenünk. Amellett, hogy körülbelül 300 manipulált snitt található a filmben, természetesen sok az effektek nélküli kép, jelenet is. A rendező (Ujj Mészáros Károly) szinte emberfeletti módon ügyelt a legapróbb dolgokra is. Volt, hogy csupán viccből persze, betettek a díszletbe egy hibás tárgyat, de Károly azon nyomban észrevette, hogy mi nem illik a környezetbe és jót derült a tréfán. Csupán kicsit több, mint egy hónapunk volt a forgatásra, s ilyen precizitáshoz és aprólékossághoz csak olyan embereket lehetett választani a kellékesektől kezdve egészen a vágókig, akik hasonlóan gondolkoznak. A gépezet nem bírt volna el egy gyenge láncszemet sem.”  

Ujj Mészáros Károly olyan nüansznyi finomságokat rejtett el, amelyektől igazán közép-európai, igazán magyar lett a film. A ’60-as ’70-es évek trapéznadrágjait és a tranzisztoros rádiót turbózták fel olyan kapitalista jelképekkel, mint például a gyorsétterem (Mekk Burger), a női magazinok sokszor butuska világa.

Fotó: Liza, a rókatündér
Ilyen egy rókatündér  
Liza alakja tipikusan szerethető karakter: ártatlan, naiv, kedves, nem olyan, mint egy mai 30 éves nő. Nem ismeri a várost, a férfiakat, izolálva élt a japán nagykövet lebénult özvegyével. Nehezen dolgozza fel, hogy jó barátja, Tomi Tany szelleme elátkozta őt, csupán azért, mert a ripacs japán popsztár nem szívesen lát férfit Liza körül. Elkezdi keservesen keresni a szerelmet.  
Fotó: Liza, a rókatündér
Balsai Móni: “Liza egy rendkívül lassú és elvarázsolt lány, komótos mozgással, édes naivitással. Bár Ujj Mészáros Károly szerint sok van belőlem Lizában és voltak olyan mondatai, amik az én saját szókincsemet tükrözik, én egy sokkal impulzívabb, temperamentumosabb nő vagyok. Aki néha hevesen gesztikulál és teli van energiákkal. Nehéz volt tehát egy teljesen zen állapotban élő karaktert megformálni, mert hiába tartott 13-14 órákig egy forgatási nap, a fel nem használt energiáim megmaradtak és csak futottam volna valahova, de hát a fáradtság miatt nyilván nem tudtam. Persze szuper önkontroll tréning volt nekem ez az alakítás.”
Fotó: Liza, a rókatündér
Budapest, másképp  
A filmben sok valós budapesti helyszín feltűnik, ám a színek, zenék és Liza személyisége miatt semmi sem mutatja eredeti karakterét. Talán csak a Mátyás téri Löffler Sándor és Löffler Béla tervei alapján 1912-ben épült premodern stílusú Magda-udvar őrzi meg az eredeti “józsefvárosiasságát”. A filmben központi szerepet betöltő Mekk Burger az Erzsébet téren áll.

Balsai Móni:  “Nem titok, hogy Liza lakását a fóti filmstúdióban építették fel, s eredetileg nem a Mátyás tér 4. szám alatti házban található. Természetesen az alaprajzot és a ház sajátosságait  figyelembe véve tervezték meg a kopottas szobákat. Az épület lépcsőháza sem az eredeti, ehhez egy olyan budai házat találtak, mely egyébként lakatlan, viszont nagyon jól illettek a málló falak a filmhez. Az Erzsébet téri burgerezővel szerencsénk volt, hiszen a forgatás idején éppen üresen állt az üzlet (régi Közért, mostani Prosit bár – a szerk.) és ezért át tudtuk alakítani Mekk Burgerré. Ellenben a tér többi részét digitálisan manipulálták.”

Nagy rá az esély, hogy Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című filmje igazi közönségkedvenc lesz. Nem csak a profizmusa, a különleges effektek, a kidolgozott karakterek miatt, hanem azért is, mert egy olyan haladó fekete humort mutat be, amelyre reméljük már a magyar nézők is felkészültek.