A thaikonyhára jellemező utcai kifőzdék stílusa valószínűleg soha nem fog meghonosodni Budapesten (sajnos), de azért megközelíteni lehet, ahogy azt a GreenThaiétterem példája is remekül mutatja. A Dózsa György úti metrómegállótól úgy 5 percnyire található hely tulajdonképpen egy általunk megszokott étterem és egy pultnál-evős, látványkonyhásthaikifőzde keveréke, ahol részben kintről érkező alapanyagokból készült fogásokat ehetünk. Eddig minden oké, szeretjük a thai konyhát, viszont furcsa módon úgy próbál ez a hely hiteles lenni, hogy közben csak magyar személyzettel dolgozik.
Mint mindennek, ennek is oka van. A több, mint 12 évet Thaiföldön töltött tulajdonos elmesélte, hogy kint a szakácsok nem igazán foglalkoznak precízen kimért összetevőkkel és kidolgozottreceptúrákkal, sőt a fűszerezést is inkább a vendégekre bízzák, semhogy ők bajlódjanak vele. Ez pedig, ugyebár, nálunk nem működik: a budapesti közönség szereti, ha mindig ugyanazt kapja, és neki már nem kell sózással vagy citromfacsarással foglalkozni.
A Green Thai erre a problémára a következő megoldást találta ki. A lehető legprecízebben kimért, majd kőbevésett receptúrákat kísérletezett ki, és sztenderdizálta a mérőeszközöket is, így minden alkalommal pont ugyanolyan lesz az élmény. Emellett szószokat és a fűszerezést is előre meghatározták, úgy, hogy az a magyarok ízlésének a legmegfelelőbb legyen. Ennek eredményét mi magunk is megtapasztaltuk, az ebédet pedig csodálatos gasztrokalandként fogjuk szívünkben őrizni a következő látogatásig, merthogy ide el kell jönnünk újra és újra.
Igyekeztünk megkóstolni mindent, amit csak lehetett, így került az asztalunkra (vagyis a pultra) Északi stílusú curryleves(1290 Ft), Pad Thai (1490 Ft), ananászosrizs (1390 Ft) és grillezettzöldségek (1390 Ft), majd a végén desszertnek, a kókusztejben úszkáló banán (690 Ft) és ananászos kókuszsodó (690 Ft). A választék egyébként egy fix étlapból és heti ajánlatokból áll.
Minden nagyon finom volt, az ízek egyszerűek, éppen a megfelelő mértékben édesek és savanyúak egyszerre. A remek ízek amúgy a fűszereknek köszönhetőek, ezekből a thai konyha a miénknél akár tízszer többet is felhasznál. A domináns ízek a fokhagyma, a citromfű, a galanga, esetenként a curry, a kókusztej vagy a szójaszósz. Amin még meglepődtünk, hogy kanalat, kést és villát kaptunk az ételekhez, mivel a thaiok állítólag nem használnak pálcikát.
Az ételek meghökkentően gyorsan elkészültek, ami azért van mert a thai-ok nem bonyolítják túl a főzést: wokjukban kevés olajjal hatalmas hőfokon csinálják az ételeiket, ami a zöldségek esetében például csak egy kis megpirult “bundát” eredményez, miközben a lényeg friss, puha és egészséges marad. Megtudtuk azt is, hogy a thai wok nagyban eltér a sokkal népszerűbb kínaitól, mivel ez egy igen vékony valami, amit akár kézzel is meg lehet hajlítani. Ez egyébként a hőeloszlás miatt nagyon fontos.
Az étterem egyetlen hátránya, hogy nem a belvárosban van, bár így is elég jó a forgalom a közeli irodaházak és az ételért utazni is hajlandó gasztrokalandorok miatt.
