Minden Bauhaus modern, de nem minden modern Bauhaus. Valahogy így foghatjuk meg leginkább, hogy mi is a helyzet az 1930-as, 1940-es években épült, letisztult magyarországi és budapesti villákkal. Mi is sokszor hivatkozunk a két világháború között épült, (egykor) lábakon álló, makulátlan fehér és geometrikus formákat használó épületekre Bauhaus stílusúként, a köznyelvbe is mélyen beleivódott ez a fogalom, és az ingatlanosok is előszeretettel használják, amikor eladni kívánnak egy modern épületet, de ez a megnevezés egy picit sántít.
Mit nevezünk Bauhausnak?
A Bauhaus nem stílus, sokkal inkább mondhatjuk mozgalomnak, valójában a 20. század egyik legjelentősebb művészeti intézménye volt. A művészeti iskolát 1919-ben alapította Weimarban Walter Gropius (építész), a célja pedig az volt, hogy egyesítse a művészetet, a kézművességet és az ipari tervezést, az addig megszokott díszítettség helyett pedig a funkciót és az egyszerű formákat helyezte előtérbe. A Bauhausban mindenki teljes képzést kapott, ebben benne volt az építészet, az iparművészet, a festészet, a szobrászat, a fényképészet, a grafika és a tipográfia is.
Ez alapján szigorú értelemben csak azt nevezHETJük Bauhaus-háznak, amit valaki olyan tervezett, aki a Bauhausban tanult.
Magyar tervezőink közül Molnár Farkas és Breuer Marcell (ő később az iskola bútorműhelyének vezetője lett) tanult a Bauhausban, míg Moholy-Nagy László 1923-ban került a weimari intézmény oktatói közé. Tehát Molnár Farkas és Breuer Marcell házait mondhatjuk tisztán Bauhausnak, s míg utóbbi Amerikában lett világhíres, és itthon nincs egyetlen megvalósult épülete sem, addig Molnár Farkasnak több is van. Sőt, a Lejtő úti villával 1933-ban a milánói triennálén családi ház kategóriában megszerezte a legjobb minősítést, ami máig az ország egyik legnagyobb építészeti sikerének számít.
S bár kinézetben, eszmeiségben ugyanazokat hozza a legtöbb két világháború között épült házunk, ha a tervezője nem az iskola tanítványa volt, akkor valójában nem Bauhaus stílusúnak, hanem modernnek nevezzük az adott épületet. Így többek között Fischer József, Pécsi Eszter, Kozma Lajos, Ligeti Pál és Preisich Gábor házai modern építészetünk meghatározói.
Hol van Bauhaus-ház Budapesten?
A Walter Gropius alapította intézményben elsősorban az I. világháború után fellépő lakáshiányra próbáltak választ adni, és cél volt, hogy a munkásosztály és a kispolgárság részére hozzanak létre otthonokat, itthon ez már másként valósult meg. A minőségi, letisztult és praktikus házakat a vagyonos értelmiség építtette magának, így Budán találjuk a modern házakat – beleértve Molnár Farkas munkáit is.
Molnár Farkas leginkább a beépülő Pasarétre tervezte családi házait és társas villáit, így a Lejtő úti ház mellett többek között a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepen is találunk tőle épületet. 1931-ben Ligeti Pállal közösen tervezték a Napraforgó utca 15. alatti villát, amiben már tisztán megvalósultak a Bauhaus-elvek. Az egyemeletes ház földszintjén volt a lakószoba és a gazdasági helyiségek, míg az emeleten négy, különböző méretű hálószoba és egy fürdő kapott helyet. A házon a Bauhausból jól ismert lapos tetőből képzett tetőterasz is megjelent. Ezenkívül például a Bimbó út 75., a Cserje utca 4. (erről itt írtunk), a Cserje utca 12., a Vérhalom utca 24. vagy a Hankóczy Jenő utca 3/A szám alatt találjuk meg az épületeit. Utóbbi azért is izgalmas, mert statikai terveit az első magyar mérnöknő, Pécsi Eszter készítette, aki nem mellesleg modern építészetünk másik ikonikus alakja, Fischer József felesége volt.
Fontos még megemlíteni a Lotz Károly utca 4/B épületét is, ahol maga Molnár Farkas lakott. Erről Ferkai András építészettörténész a következőket írja:
A felső lakás, mely Molnár Farkas családjáé volt, még több újszerű megoldást tartalmazott. A lakótér melletti két fülkét (áttálalós ebédlő és olvasófülke) nagy tolófallal lehetett alternatív módon elkülöníteni vagy egybekapcsolni a nappalival. A lakótér heverőjét a fal nyílásán át a szomszédos beszélgetőfülkébe át lehetett tolni, így az vendéghálóként is működhetett. A belső lépcső a felső szinten tornaszobába érkezett, mely bordásfallal volt felszerelve. A napozóerkélyre a fürdőszobán keresztül lehet kijutni. A lakásból is megközelíthető építészirodához külön csigalépcső vezetett.
Budapest modern építészeti öröksége persze magán hordozza a Bauhaus szellemiséget, de azért jó, ha megjegyezzük, hogy szigorúan véve nem nevezhetjük őket annak.
(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
