November 15-én nyitott és jövő év február 18-ig tart nyitva a Magyar Nemzeti Galéria fotókiállítása, amire a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből válogattak össze több mint 100 sztereoképet, valamint képeslapfotót. Az akkor épp virágkorát élő, századfordulós Budapestnek olyan arca tárul fel előttünk, amit eddig viszonylag ritkán láthattunk, inkább csak olvashattunk róla.
Most, hogy Budapest betöltötte 150. életévét, több program, rendezvény, kiállítás is megemlékezik erről a másfél évszázadról. A tárlatok közül viszont az egyik legizgalmasabb az, amely nemrég nyitott meg a Magyar Nemzeti Galériában, és amit meleg szívvel ajánlunk nemcsak a budapestieknek, hanem mindenkinek, mert amit a több mint 100 képen láthatunk, az a közös múltunk, a történelmünk. A millennium színpompás, pezsgő és változásokkal teli időszaka tárul fel előttünk, ráadásul csupa izgalmas, soha nem látott, különleges fotón. Egy idő után olyan érzése lesz a kiállítás látogatójának, mintha visszautazott volna a múltba, és a századfordulós Budapest utcáin, terein és parkjaiban sétálna.
A Nemzeti Galéria a Fortepannal közösen tervezte és rendezte meg ezt a tényleg lenyűgöző kiállítást. A digitális fotóarchívum munkatársai egy német gyűjtemény, a drezdai Deutsche Fotothek fotói között találtak rá egy német képeslapkészítő cég 1903 és 1912 között készült budapesti városfotóira, pontosabban azok negatívjaira. A kiállítás nagyobbik részét ezek a fényképek teszik ki. E képek kapcsán külön érdekesség, hogy azokat egy 1793-ban alapított képeslapgyártó cég, a Brück & Sohn családi vállalkozás készítette, ami 2019 márciusáig, vagyis 226 éven át működött. Amikor lehúzták a rolót, a fotóikat, köztük a nagyjából 500 darab Budapest-képet is, a Deutsche Fototheknek adták. A kiállítás után egyébként ezek a Fortepan oldalára is felkerülnek, ami azért is jó, mert a Nemzeti Galériában csak egy válogatás látható most belőlük. A tárlat kisebbik felét pedig egy igazi hobbifotós, a jómódban élt hazai vállalkozó, Schoch Frigyes fotói adják, melyek ráadásul egyedi, térhatású technikával készültek, így örökítve meg a még fejlődő, épülő-szépülő metropoliszt.
Az első aranykor című kiállítás a fotókat négy szekcióba sorolva állította ki. Az első rész a Budapest csúcson címet viseli, és azt a gyors, mélyreható változást, fejlődést igyekszik bemutatni, amin a város átesett a XIX. és a XX. század fordulóján. A második egység magával a Brück & Sohn kiadóval, valamint a képeslapok fejlődéstörténetével foglalkozik, így a képeslapkészítés technikai hátterére (például retusálás, színezés) is kitér. A kiállítás harmadik fejezete hozza be a személyes nézőpontot, vagyis itt láthatók Schoch Frigyes térhatású képei. Az utolsó szekció pedig a város azon pontjaira összpontosít, ahol a legkomolyabb, legnagyobb változások történtek. Már csak ezért is érdemes elmenni a Nemzeti Galériába: hogy összevesse az ember, hogy most mit lát azokon a pontokon, és annak idején mit látott volna.
látnivalók és kultúra
Magyar Nemzeti Galéria
Hely adatai
A Várnegyedben álló Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény
