1. 7 férfi
Az 1896-ban megtartott első újkori olimpián (akárcsak az ókori versenyeken) nők még nem vehettek részt. Magyarországot hét férfi képviselte, akik összesen hat érmet szereztek. Az első magyar női olimpikon (lásd: 4. pont) 1924-ben indult el (Párizs).
2. 33 sportág
Magyarország az újkori olimpiákon összesen 33 sportágban indított versenyzőket.
Magyarország minden újkori nyári olimpián szerzett aranyérmet, leszámítva azt a két alkalmat, amikor nem indult (1984 – Los Angeles) vagy nem indulhatott (1920 – Atwerpen). A legkevesebb aranyérmet (1-et) 1900-ban szereztük (Párizs), a legtöbbet (16-ot) 1952-ben (Helsinki).
3. A magyar delfin
Az első magyar olimpiai bajnok Hajós Alfréd volt („a magyar delfin”). 100 és 1200 méteres távon végzett az első helyen úszásban. A versenyt a mindössze 12 fokos tengerben tartották. „Nem a győzelemért, hanem a túlélésért úsztam″ – nyilatkozta később Hajós.
4. 40 éves színésznőből lett tőrvívó
Magyar női versenyző 1924-ben (Párizs) indult először olimpián. Tary Gizella 40 éves színésznő indulását sokan ellenezték, mivel lenézték a női sportolókat, nem csoda, hogy ő volt az egyetlen női versenyző abban az évben a magyar olimpikonok között. Egyéni tőrvívásban 6. helyet ért el, így ő volt az első magyar női pontszerző.
5. Az első magyar női olimpiai bajnok és Szécsi Pál
Az első magyar női olimpiai bajnok Elek Ilona („Csibi”) volt. Először 1936-ban (Berlin), majd 12 évvel később (London) is aranyérmet szerzett vívásban. Eredetileg zongoraművész szeretett volna lenni. Sok táncdalnak volt a zeneszerzője, többek között Szécsi Pál Nem tudja a jobb kéz című dalának is.
6. Egyszer büntetésből nem indultunk, egyszer pedig a szovjetek kérésére
A magyar csapat 1920-ban (Antwerpen) nem vehetett részt az olimpián, mivel az I. világháború vesztes országait nem engedték indulni. 1984-ben (Los Angeles) pedig azért nem vett részt Magyarország az olimpiai játékokon, mert a Szovjetunió és szövetségesei bojkottálták az az évi játékokat.
7. Amikor majdnem mi rendeztük az olimpiát
Hivatalosan kétszer pályázott Magyarország nyári olimpia megrendezésére: 1955-ben az 1960-asra (Róma kapta), 2015-ben pedig a 2024-esre (Párizs kapta). Nem hivatalosan azonban többször is. 1920-ban Magyarország rendezhette volna az olimpiát, ám az I. világháború vesztes országaként végül el sem indulhatott a Budapest helyett Antwerpenben megrendezett eseményen.
8. Ez még gombócból is sok
Mostanáig a magyar olimpikonok 182 arany-, 156 ezüst- és 177 bronzérmet szereztek a nyári olimpiákon. Az érmek egyébként olimpiánkét más dizájnnal készülnek. Az aranyérmek manapság több mint 90%-ban ezüstből készülnek. 1912 (Stockholm) volt az utolsó olyan év, amikor még tiszta aranyból készítették az aranyérmeket.
9. 103 év
Keleti Ágnes a legidősebb olimpiai bajnok a világon. Az ötszörös (!) olimpiai bajnok tornász idén töltötte be 103. évét. A Nemzet Sportolója 1952-ben (Helsinki) és 1956-ban (Melbourne) szerezte az 5 arany-, 1 ezüst- és 2 bronzérmet.
10. Születésétől fogva szinte semmit nem hallott
Rejtő Ildikó tőrvívó úgy nyert egyéniben és csapatban is aranyérmet az 1964-es olimpián (Tokió), hogy születésétől fogva az egyik fülére semmit nem hallott, a másik füle pedig 60%-ban volt károsodott. Összesen 5 olimpián indult, és valamennyiről éremmel tért haza.
11. Évekig csak ő tudta megcsinálni, ma elhagyhatatlan elem
Magyar Zoltán tornász nemcsak hogy kétszer is aranyérmet nyert lólengésben (1976 – Montreal, 1980 – Moszkva), de egy olyan elem névadója is, amelyet évekig senki nem tudott megcsinálni rajta kívül. A Magyar-vándor (angolul: „Magyar”) napjainkban elhagyhatatlan eleme a lólengésgyakorlatoknak.
12. Ebben még senkinek sem sikerült megelőznie a magyar fociválogatottat
Az Aranycsapat világbajnokságot ugyan nem, de olimpiai aranyat tudott nyerni (1952 – Helsinki). A magyar válogatott az 1964-es (Tokió) és az 1968-as (Mexikóváros) olimpián is első helyezést ért el. Ezzel vezeti az éremtáblázatot férfilabdarúgásban.
13. Ebben is mi vezetjük az éremtáblázatot
Férfivízilabdában az érmek és az aranyérmek számát tekintve is Magyarország áll az éremtáblázat élén az újkori olimpiák történetében. Az első aranyat 1932-ben (Los Angeles), az eddigi utolsót 2008-ban (Pekingben) szerezte a válogatott.
14. Akik nem csak az olimpián villantottak
Számos olyan olimpiai érmesünk van, aki a sport mellett egyéb területen is jelentős eredményeket ért el. Közülük három példát említünk: Hajós Alfréd nemcsak az első magyar olimpiai bajnok volt (lásd: 3. pont), de jelentős építész is, legismertebb munkái az 1975-ben róla elnevezett margitszigeti Sportuszoda és a debreceni Aranybika Szálló. Manno Miltiades nemcsak ezüstérmes olimpikon volt, a magyar futballtörténelem első gólkirálya, hanem festő- és képzőművész is, ő tervezte például a Ferencvárosi Torna Club (FTC) labdarúgó-szakosztályának hivatalos jelvényét is. Kamuti Jenő olimpiai ezüstérmes tőrvívó pedig sebész főorvos és kórházigazgató volt.
15. 14 évesen karnyújtás a végtelen
A legfiatalabb magyar olimpiai aranyérmes Egerszegi Krisztina (beceneve: Egér, Egérke) volt, aki 14 évesen szerezte meg első olimpiai aranyérmét (1988 – Szöul). A 2. és a 3. helyezett (Kathrin Zimmermann és Cornelia Sirch, NDK) 8 évvel volt idősebb Egérnél.
16. Nem keseredett el azután sem, hogy amputálni kellett a lábát
Halassy Olivér, a „vízilabda Puskás Öcsije” úgy szerzett vízilabdázóként olimpiai aranyérmet (1932 – Los Angeles, 1936 – Berlin), hogy egy villamosbaleset miatt 9 éves korában a lábszára közepétől amputálni kellett a bal lábát. 1946-ban, 37 éves korában gyilkosság áldozata lett.
17. Rommá vertük a sógorokat Londonban
Az 1908-as olimpián tartottak először hivatalos bevonulási ceremóniát az országok zászlóival. Bár Magyarország akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, önállóan indulhatott, és a bevonuláskor a koronás zászlót vitte a magyar küldöttség. Magyarország egyébként 6. lett az éremtáblázaton, Ausztria 19. (utolsó).
18. Kis csapat, nagy csapat
A magyar olimpiai csapat létszáma 1904-ben (St. Louis) volt a legkisebb (4 fő), a legnagyobb pedig 1980-ban Moszkvában (263 fő). Az egy hét múlva kezdődő párizsi olimpián 178 magyar sportoló képviseli Magyarországot.
19. Micsoda nő ez a férfi
A magyar női atlétika első olimpiai aranyérmese Csák Ibolya. Az 1936-os berlini olimpián magasugrásban ért el első helyezést. A negyedik helyen a német Dora Ratjen végzett. A két évvel későbbi bécsi Európa-bajnokságon viszont már Ratjen végzett az élen, méghozzá világcsúccsal. Nem sokkal később azonban kiderült, hogy Ratjen valójában nem nő, hanem férfi, nem Dora, hanem Heinrich „Heinz″. Nemcsak „nőségétől″ fosztották meg ezt követően, hanem az aranyérmétől és a világcsúcsától is. Az aranyérmet pedig (akárcsak a két évvel korábbi olimpián) Csák Ibolya vehette át.
20. Coubertin báró magyar barátja
A 130 éve, 1894-ben Párizsban alakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság 16 alapító tagja között egy magyar is volt: dr. Kemény Ferenc. Kemény baráti viszonyt ápolt Pierre de Coubertin báróval, az olimpiai mozgalom vezéralakjával.
Köszönjük dr. Szikora Katalinnak és dr. Farkas Péternek, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem oktatóinak a cikkünkhöz nyújtott segítséget!
Források:
- Arcanum
- atlo.team/olimpia125
- Hmse.hu
- Sztár Sport, 2004. július–szeptember
- Olimpia.hu
(Borítókép: Fortepan)
