Zola, a fényíró
A Mai Manó Házban két izgalmas kiállítás is nyílik szeptember 3-án. Az egyik a 19. századi francia irodalom egyik legnagyobb alakja, Zola egy másik arcát mutatja meg nekünk. A naturalista regényeiről ismert szerző 48 éves korában kezdett fényképezni, bár barátai között számos elismert alkotó volt, ő mégis autodidakta módon sajátította el a fotográfia „tudományát”. 1894-től a fényképezés mindennapi tevékenységgé vált számára, saját laboratóriumot rendezett be otthonában, ahol maga hívta elő és dolgozta ki képeit. A több mint kétezer fennmaradt üveglemez negatív, valamint számos papírkép maradt utána, amelyek egészen új nézőpontokból láttatják a világot – ezt hozza el nekünk a Zola, a fényíró című tárlat.
Egy humanista tekintet – Nora Dumas újrafelfedezése
A szeptember 3-án nyíló Egy humanista tekintet – Nora Dumas újrafelfedezése című tárlaton nemcsak a Franciaországba emigrált magyar származású fotográfus műveit, de életét is megismerhetjük. Nora Dumas (Telkes Nóra) Budapesten született, a közép-európai emigráns fotográfusok azon köréhez tartozik, akik kulcsszerepet játszottak a két világháború között Párizsban kibontakozó fotográfia formálásában. Képein a vidéki életet örökítette meg, vízhordó asszonyok, igavonó állatok, viseltes ruhájú gyerekek láthatók ezeken. A Mai Manó Házban nyíló kiállításon ebbe a modernizáció hatására folyamatosan eltűnő világba pillanthatunk be.
Batykó Róbert: Cabin Crew
Új kiállítóteret nyitott a Kieselbach Galéria, amelyben rögtön egy izgalmas tárlatot nézhetünk meg. Mi történik, ha a mesterséges intelligencia nemcsak inspirációs forrássá, hanem egy festő „alkotótársává” válik? Batykó Róbert Cabin Crew című kiállítása a K2 galéria nyitótárlataként erre a kérdésre keresi a választ. A művész új, Safety Card című sorozatának kiindulópontját a repülőgépek biztonsági tájékoztatóinak ábrái adták, amelyeket egy AI-képgenerátor segítségével alakított át bizarr, olykor groteszk jelenetekké, majd ezekből kiindulva készítette el festményeit. Az összefolyó emberi alakok, eltorzuló testrészek és értelmüket vesztő tárgyak egyszerre mutatják meg a mesterséges intelligencia korai képgenerátorainak hibáit és vetnek fel kérdéseket arról, hogyan alakítja át vizuális kultúránkat az AI és azt, ahogy mi magunk látjuk a világot. A kiállítás szeptember 5-én nyílik.
A szívem is sír belül – Gyászmunkák
Keveset beszélünk a gyászról, a halált a mai napig tabunak tartjuk, annak ellenére, hogy még 100 évvel ezelőtt is milyen mélyen gyökerezett társadalmunkban a gyász megélése. Hogyan éljük meg, amikor elveszítjük egy szerettünket? Hogyan változnak meg a szokásaink, amíg végigkísérjük őt az elmúlás szakaszain, és mi történik velünk utána? Hogyan segítenek minket a közösségek és az újrateremtett rítusok a veszteség megélésében? A gyász személyes és közösségi oldalát, valamint az elmúláshoz kapcsolódó szokásaink átalakulását járja körül a Budapest Galéria szeptember 4-én nyíló kiállítása. A Szívem is sír belül – Gyászmunkák hazai és nemzetközi művészek alkotásain keresztül foglalkozik többek között a személyes veszteséggel, a gondoskodással, a kollektív gyásszal, valamint a vallás, a spiritualitás és a rítusok megváltozott szerepével. Mindemellett azt a fontos kérdést is felteszi, hogy az évek során miért vált a halál és a gyász egyre inkább tabuvá?
Képmesék – A történet a tiéd
Viszonylag új műfaj a silent book, ami nem is olyan rég bukkant fel a könyvpiacon. Bár a kizárólag képekből álló könyvekről könnyű azt hinni, hogy elsősorban a gyerekeket célozzák vele, a valóság ennél árnyaltabb: a felnőtt olvasókhoz egyaránt szólnak ezek a szöveg nélküli történetek. A Deák17 Galériában szeptember 8-án nyíló kiállítás a képekkel mesélő könyvek világába kalauzol bennünket. Hazai és nemzetközi kortárs illusztrátorok munkáin keresztül láthatjuk, hogyan kelhetnek életre szereplők, érzelmek és egész történetek pusztán egymás után rendezett illusztrációk segítségével. Mivel itt nincs szöveg, a képeket látva saját tapasztalatainkkal és képzeletünkkel mi magunk egészíthetjük ki, alakíthatjuk a történetet, amely mindenkinél másként áll össze.
Washi – A japán papír ezer arca
A tárlaton megjelenő tárgyak és műalkotások a hétköznapi és egyben nemes anyag felhasználhatóságának sokszínűségét tárják elénk. Japánban a papír (washi) nemcsak kézműves anyag, hanem évszázadokon át a gazdasági adminisztráció, a társadalmi kommunikáció és a kulturális önmeghatározás alapvető hordozója is volt. A washi nem egyetlen műfajhoz vagy társadalmi réteghez kötődik, hanem megjelenik a japán mindennapokban, így a lakótérben, a ruházkodásban, a rítusokban, a reprezentációban és a művészeti-örökségi gyakorlatokban. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteménye közel 5000 washi alapanyagú tárgynak ad otthont. A szeptember 25-én nyíló kiállításban a fenti koncepcióba beleillő, papírból készült, papírt tartalmazó, valamint papír segítségével készülő tárgyakat láthatunk.
Határtalan Design
A Kiscelli Múzeumban október 4. és november 1. között ismét a Határtalan Design kiállításé a főszerep. A nemzetközi design-, fotó- és összművészeti tárlat idén a fotográfia 200 éves jubileumához kapcsolódik, és a tárgyak és a fotó közötti izgalmas viszonyrendszert vizsgálja. A Templomtérben több mint 15 ország (köztük a V4-országok művészei és egyetemi hallgatói) közel 180 alkotójának munkáit nézhetjük meg. A fókuszban a tárgyalkotás különböző műfajaival találkozhatunk, így a formatervezett tárgyak és a róluk készült fotók, vagy azok a képzőművészeti megközelítések, ahol pont a kép gazdagítja további jelentéssel magát a tárgyat. A válogatás önálló egységben idézi fel a fotográfia történetének meghatározó technikáit és módszereit, de különálló szekció foglalkozik a kortárs ékszerművészet és a fényképezés viszonyával is.
Amrita Sher-Gil művészete
A Magyar Nemzeti Galéria két izgalmas női tematikájú kiállítással vár minket október 15-től. A magyar–indiai származású festőművész, Amrita Sher-Gil életútját és műveit az Ecset és kamera című kiállításon ismerhetjük meg részletesebben. Amrita 8 éves koráig élt többek között Budapesten, Zebegényben, Verőcén és Dunaharasztiban, a magyar volt az anyanyelve, amit később is megtartott, ráadásul magyar keresztneve is volt: Dalma. Annak ellenére, hogy Indiában a 20. századi modern festészet egyik legnagyobb alakjaként tartják számon, nevét itthon alig ismerjük, holott példaképei között Gauguin és Cezanne is ott volt. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeummal közös tárlaton az újdelhi National Gallery of Modern Art gyűjteményéből is érkeznek festmények, de az itthon kevésbé ismert művész életútját gazdag fotóanyag is bemutatja.
Magyar képzőművésznők a 20. században
Ugyanitt szintén izgalmasnak ígérkezik az Elhivatottak – Magyar képzőművésznők a 20. század első felében című tárlat, amely azon művészek történetét meséli el, akik az átalakuló világban képesek voltak kilépni a láthatatlanságból, és a férfiakkal egyenrangú művészi pályát építettek fel. Olyan alkotók munkáit láthatjuk például, mint Anna Margit, Ferenczy Noémi, Lesznai Anna, a Női Nyolcak művészcsoport vagy a külföldön kiteljesedő, napjainkra már nemzetközi hírnevet szerzett Reigl Judit. A kiállítás október 15-től látogatható.
Nem panel. Egyedi lakásépítés Budapesten 1960–1980
Ha az 1960–80 közötti időszak lakásépítéseire gondolunk, akkor jellemzően a panelek és típuslakások képe jelenik meg előttünk, holott ebben az időszakban más kezdeményezések is voltak, amelyeknek egyedi lakásformákat köszönhetünk. Az állami kísérletezés mellett nagy szerepet kapott a lakásépítési szektor piacosítása, elsősorban itt is állami kereteken belül, az OTP lakásépítési tevékenységében. Míg ezek a beruházások a korabeli publikációkban is megjelentek, addig a magánépítésű társasházak, családi házak, műtermek csak nagyon ritkán kerültek a szaksajtóba. Ugyanakkor az államnak is voltak olyan építkezései, amelyeket nem szívesen propagált, ezek pedig a kiváltságos csoportjai számára létesített épületek voltak. Így a pártfunkcionáriusok, katonák számára tervezett társasházak, amelyek minősége magasan meghaladta a kor általános színvonalát, mégis rejtve maradtak a nagy nyilvánosság előtt. A Kiscelli Múzeum tárlatán (kurátor: Branczik Márta) az épületeken túl korabeli tervezőeszközöket, kiadványokat és az építkezésnél használt tárgyakat is bemutatnak majd. A kiállított épületmaketteket építészhallgatók készítették, emellett az enteriőröket is megmutató famodellek is készülnek. A kiállítás várhatóan november végén nyílik a Kiscelliben.
Bonjour Monsieur Gauguin! A posztimpresszionisták körei
A Szépművészeti Múzeumban október 28-án nyíló kiállítás Gauguin művészetét szellemi és művészi fejlődésében mutatja be, azt az alkotói útkeresést követve, amely a 19. század végének művészetét a modernitás alapjaihoz vezette. Az ősszel nyíló nagyszabású kiállításon csaknem 150 művet láthatunk, ebből több mint 80 Gauguin alkotása. A posztimpresszionista mester alkotásait Gustave Courbet, Camille Pissarro, Claude Monet, Paul Cezanne, Vincent van Gogh, Émile Bernard, Paul Sérusier és más alkotók művei kísérik.
(Borítókép: Ernest Wińczyk – Határtalan Design)
Asztalnál a város – We Love Kuponhét Augusztus 20. és szeptember 6. között!
Első kuponhetünk keretében kuponoldalunk bemutatásával különleges kedvezményekben és ajánlatokban részesülhettek, ezzel szeretnénk meghálálni, hogy olvastok minket. A résztvevő helyek között találtok jól ismert budapesti klasszikusokat, de izgalmas újhullámos éttermeket, pékségeket, bisztrókat, pizzériákat és bárokat is.
Részleteket ezen a linket találtok, felfedezésre fel!
hirdetés
