Ludwig Múzeum
Ha az év legvégéig az év legelején még nem is néznek a Müpa szomszédjában, de tavaszig már biztosan ellátnak, legalábbis erre enged következtetni, hogy az idei első két kiállításukat már bejelentették. Bár gyorsan tegyük ehhez hozzá, hogy nem ok nélkül, mert mindkettő mostanában nyit meg. Kezdjük a későbbivel, ami egy most bezárt ludwigos kiállítás folytatása: január 12-én zárt be a hazai női alkotók munkáiból válogató, Női kvóta 01. című tárlat, melynek folytatása, a Női kvóta 02. január 24-én nyit, és két hónapig lesz majd nyitva. A tárlat alapkoncepciója szerint amikor a múzeum megnyitott, a kiállítóhely gyűjteményének mindössze 5%-a származott női alkotóktól, ma pedig már a Ludwig gyűjteményének 1/3-a származik tőlük. Ebből válogat a rövidesen megnyitó kiállítás.
A Ludwig másik friss tárlata egy ún. múzeumpedagógiai kiállítás, amit a művészettel, a kortárs művészettel kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdések ihlettek. Innen is származik a február 14-én nyitó (és június 29-ig nyitva tartó) tárlat címe: Gyakran Ismételt Kérdések – GYIK/FAQ. A kamarakiállítás célja, hogy a múzeumlátogató számára megkönnyítse a befogadást, és hogy rávilágítson a kortárs és a klasszikus művészet kapcsolódásaira. Mindezt csupa olyan műalkotáson keresztül teszi, melyek ugyan a múzeumi gyűjtemény részét képezik, de jelenleg nincsenek kiállítva a Ludwigban. A kiállítás játékosságát és közvetlenségét a tárgyhoz kapcsolódó különféle játékok és feladatok is jelzik.
Magyar Zene Háza
Február 18-án nyit és július 13-ig lesz nyitva a Városligetben található kulturális intézmény újabb nagyszabású kiállítása, ami a Listen. – Zenei utazás a világ körül címet viseli. A tárlat nem kevesebbre vállalkozik, mint a világ megismertetésére, de – stílszerűen – a zenén keresztül. Hogyan ismertetnéd meg a Földet egy idegen lénnyel, és miket tennél egy 1000 év múlva kinyitásra kerülő időkapszulába? – a kiállítás többek között ezekből a kérdésekből indul ki. A tárlat anyaga filmekből áll, ezeket pedig több mint harminc országban, több mint száz zenei előadó közreműködésével rögzítették. A cél zenei és kulturális sokszínűségünk és különbözőségeink bemutatása mellett az is volt, hogy a kiállítás a közös gyökerekre is rávilágítson.
Mai Manó Ház
Miközben Frida Kahlo fotógyűjteménye kiállításának nyitvatartási időpontját kicsit meghosszabbította, a fotóművészeti kiállítóhely számos nagyszerű tárlatot jelentett be 2025-re is. Az év két magyar származású fotós kiállításaival indul. A kortárs Szabó Dezső a monokróm festészettől jutott el a fotografikus úton létrehozott képekig, a Jelenség című tárlat pedig csupa eddig még nem kiállított, illetve teljesen új műtárgyat mutat be. A szintén magyar származású Ylla (1911–1955) az állatfényképezés nemzetközileg is ismert megújítója volt. Úttörő jelentősége abban állt, hogy az állatokat a természetes viselkedésük közben, a saját környezetükben mutatta meg, új perspektívát teremtve ezzel az állatábrázolásban.
Tavasszal a neves műgyűjtő, Pálfi György Americana című fotográfiai műgyűjteménye érkezik a Mai Manó Házba. A kiállítás a mindennapi amerikai élet valós oldalát mutatja be, autókat ábrázoló fotókon keresztül. A képeket olyan művészek készítették többek között, mint William Eggleston, Joel Meyerowitz, Helmut Newton vagy Ruth Orkin. Ezzel párhuzamosan egy brit fotóművész, Eleanor Macnair képeit is megismerhetjük. Az ő munkássága nagyon játékos: az egyetemes fotótörténet ikonikus képeinek háromdimenziós verzióit készíti el színes gyurmából. Bár az egész csak hobbinak indult, ám a projekt nagyon hamar vált széles körben népszerűvé. Olyan alkotók képeinek újragondolásait láthatjuk majd többek között, mint Cindy Sherman vagy Diane Arbus.
A nyár André Kertész első feleségéről, Rogi Andréról fog szólni, aki a portré- és a dokumentarista fotográfia területén alkotott és alakított ki egyedi stílust. Jelentős társadalmi, politikai személyeket és eseményeket örökített meg képein. Ősszel Dél-Korea kerül terítékre. A szeptembertől látható, Nuncchi – A csend hatalma című kiállításon hat dél-koreai fotográfus mutatkozik be. Ezzel párhuzamosan pedig a Valahol Koreában című tárlaton két hazai alkotó, Benkő Imre és Molnár Zoltán Észak-Koreában és Dél-Koreában készített fotóit láthatjuk. Az idei évet Mary Ellen Mark első magyarországi kiállítása zárja. A The Lives of Women című tárlat dokumentarista képei a női életek komplexitásáról szólnak.
Magyar Nemzeti Galéria
Bő két évvel ezelőtt nyílt kiállítás, szintén a Magyar Nemzeti Galériában, a hazai art deco plakát- és környezetkultúrájáról, ami akkor elég nagyot ment a közönség körében. Talán ennek is köszönhető, na meg a stílus hatalmas népszerűségének, hogy idén pedig a szecesszió jegyében fogant plakát- és környezetkultúrát ismerhetik meg a múzeumlátogatók. Az élet művészete című tárlaton bemutatásra kerülő időszak az 1895 és 1914 közötti. Az április 3-án nyitó kiállítást október 5-ig látogathatjuk majd, természetesen ezt is a Magyar Nemzeti Galériában.
Szépművészeti Múzeum
Komoly évre készül a Hősök terén álló múzeum, számos izgalmas kiállítás vár ránk, mondjuk is ezeket sorban. Április 10-én nyit és július 20-ig tart nyitva az MS mester és kora című tárlat, ami a magyar képzőművészet titokzatos alkotóját, MS mestert és munkásságát, valamint a selmecbányai Szent Katalin-templom számára általa készített főoltárt mutatja be. De a kiállítás, amit egy komolyabb kutatás előzött meg, arra is kísérletet tesz majd, hogy a középkori mestert – akiről viszonylag keveset tudunk, sőt, egyes vélemények szerint nem is egy, hanem több embert rejt a név – közelebb hozza a ma emberéhez, és mélyebben mutassa be azt a művészeti miliőt, ami egykor körbevette őt.
Szeptember közepétől 2026. január közepéig látható majd a költőként és festőként egyaránt jelentős, sajátos vízióval és világlátással bíró William Blake személyéről, munkásságáról és koráról szóló kiállítás, ami a Menny és pokol házassága címet kapta. Végül, de nem utolsósorban november legvégén nyit Az öröklét őrei című kiállítás, ami az első kínai császár agyagkatonáit hozza el Budapestre, ezúttal az eredeti példányokat (a másolatokat már láthattuk a magyar fővárosban). A 2026. május 31-ig nyitva tartó művészettörténeti kiállítás az ókori Kína történelmének egyik legfontosabb fejezetéről mesél, valamint arról, hogy az akkori népeknek milyen elképzeléseik voltak a túlvilágról. Az agyagkatonák mellett láthatunk majd szertartások során használt bronzedényeket és viseleteket, valamint építészeti és sírkerámiákat is.
(Borítókép: egy korábbi kiállítás a Ludwig Múzeumban, Polyák Attila - We Love Budapest)
