A nagyvárosi vadon legaranyosabb lakói hol olvasnak, hol rollereznek – Mackószobrok Budapesten

A Várhegy oldalában, a Bécsi kapu tér közelében megbújó Európa Ligetben nem is olyan régen jártunk, amikor a frissen felújított budapesti parkokat szemléztük, ekkor bukkantunk rá a furcsa medvés-rókás szoborra, ami mintha csak egy mesekönyv megelevenedett jelenete lett volna.

Nem is tévedtünk nagyot, a Maugsch Gyula készítette alkotás Sebők Zsigmond meseírónak állít emléket, ahogy azt a szobor talapzatán is olvashatjuk. Az alkotást eredetileg a Margit híd budai hídfője melletti parkban állították fel 1933-ban, és csak a 70-es években költözött fel a “hegyekbe”, amikor megindult a HÉV-aluljáró építése, és azóta is jól érzi magát a zöldben. A Sebők történeteiből ismert Mackó Muki, unokaöccse Zebulon és Róka Misi közül ez utóbbi kettőt láthatjuk itt éppen, akció közben, bödönnel és lopott libával.

A Németvölgyi iskola előtt medvés szobrot már így nyár végére kicsit körbenőtte a természet, de még így is semmit sem veszített a vidámságából.

 Lányi Dezső alkotása, az orrára csúsztatott szemüveggel fennhangon olvasó medvepapa, bár szegény, nem túl lelkesnek tűnő bocsait inkább csak könyvtámasznak használja, és a mese a mellette álló iskolás fiúcskának és lánynak szólhat, mindenképpen az egyik legkedvesebb rejtett budapesti szobor. Az 1930-as évek elején épült iskola előtt állva már több mint 80 éve köszönti a diákokat.

A legfurcsább és mindenképpen nagy kedvencünk a Honvédi téri lakótömb udvarán álló, egykori szökőkutat díszító medve. Sajnos a csobogó már nem működik, de így legalább a főszerep a macié. Már maga az épület is érdekes, aminek az udvarán áll – a Balaton, Szemere, Stollár Béla és Honvéd utcák által határolt tömb azon, viszonylag kevés jó állapotban megmaradt épület közé tartozik, amelyek valóban a monumentális szocreál stílusban épültek az 50-es évek elején.

 Az alkotás az 1950-es évek közepén készült el, de jelenlegi helyére csak 1959-ben került. Hogy miért rollerezik, és főként vajon mitől az a kaján vigyor, azt sajnos nem tudjuk. A legtöbb szobor amúgy iskolák és óvodák udvarára vagy közelébe készült zsánerszobor, valószínűleg úgy gondolták, hogy a macik mint a mesék gyakori szereplői, népszerűek leszek a kicsik körében.

A kicsit mamlasz fejű, hasvakarós medve is szintén egy játszótér közelében áll, a budai Feneketlen-tó körüli park Villányi úti játszótere mögött őrzi már egy jó ideje a környéket. Bár inkább a közeli gimnáziumok diákjainak kedvelt találkozási pontja a “kőmaci”, semmint a fiatalabbaké, de az 1961-ban készült szobor egész jó állapotban van, nem olyan régen megtisztították, ha pedig beszélni tudna, biztos, hogy a kamaszok életének mindent nehézségéről bőven tudna mesélni.

A Torontál utcai játszótér bocsai a legkevésbé mesefiguraszerűek, és idézik meg még leginkább a természetfilmekben látott proper medvéket. Érdekes, hogy ezek az amúgy hihetetlenül hatalmas és veszélyes ragadozók hogyan váltak a gyerekek kedvenc plüssmacijaivá és a mesék sokszor emberszerű, bumfordi hőseivé.

Nem is tévedtünk nagyot, a Maugsch Gyula készítette alkotás Sebők Zsigmond meseírónak állít emléket, ahogy azt a szobor talapzatán is olvashatjuk. Az alkotást eredetileg a Margit híd budai hídfője melletti parkban állították fel 1933-ban, és csak a 70-es években költözött fel a “hegyekbe”, amikor megindult a HÉV-aluljáró építése, és azóta is jól érzi magát a zöldben. A Sebők történeteiből ismert Mackó Muki, unokaöccse Zebulon és Róka Misi közül ez utóbbi kettőt láthatjuk itt éppen, akció közben, bödönnel és lopott libával.