Szurdok, árok, völgy, szakadék – többféleképpen is hívhatjuk a patakok vájta mélyedéseket, ahova a varázslatos, misztikus hangulat vagy a meredek sziklák nyújtotta kihívások miatt zarándokolnak el a kirándulók. Budapest környékéről most ötöt válogattunk össze, ügyelve a különböző nehézségi fokozatokra.

1/5

Remete-szurdok

Kezdjük egy könnyű és (a többihez képest) könnyen megközelíthető túrával. A Remete-szurdok még Budapest közigazgatási határain belül található, a II. kerületben, Máriaremete és Remeteszőlős között. Az Ördög-árok nevű időszakos patak szurdokvölgye, amely a főváros rejtőzködő patakja, az Erzsébet híd budai lábánál torkollik bele a Dunába, de az 56-os és a 61-es villamos Akadémia megállójától kezdve le van fedve, és általában az azt megelőző szakaszokon sincs benne víz. Ellentétben a Remete-szurdokkal, ahol ottjártunkkor saját szemünkkel láthattuk csordogálni a Nagykovácsi-medencében eredő patakot. Az ösvény nagyon könnyen járható, biciklivel és babakocsival is felfedezhető, rövid terep – 30 perc is elég rá, ha csak a völgy érdekel. De van itt más látványosság is, mégpedig a Remete-barlang, amely egy, a pálos rend feloszlatása után ideköltöző remetéről kapta a nevét. És innen továbbkapaszkodva a hegy tetejére szép kilátásban is részünk lehet. Az ösvény Remeteszőlős felőli végén találjuk a jópofa Örkény-telefonfülkét, amihez maga az író adta az ötletet a Ballada a költészet hatalmáról című egyperces novellájával, melyben a sétáló telefonfülke a budai hegyekben találta meg helyét, és kagylójából verset lehet hallgatni.

Megközelítés: Remeteszőlős felől a Hűvösvölgyből induló 63-as busszal kell menni a Rácski telep megállóig; innen pár perces sétával elérhető az erdő széle és az Örkény-telefonfülke. Hűvösvölgyből az 57-es busszal a szurdok másik fele közelíthető meg, és ha egy kis pluszsétát bevállalunk lakott területen, útba ejthetjük a máriaremetei kegytemplomot is (ehhez a buszról a templom nevével jelzett megállónál kell leszállni).


2/5

Jegenye-völgyi vízesés

A Budai-hegység legvarázslatosabb völgye egy fokkal már messzebb van, de a Budapest és Solymár határán zubogó vízesés igazi természeti különlegesség, autóval és BKV-val is meg lehet közelíteni. A könnyű, viszonylag rövid, 5,6 kilométeres túrát körülbelül másfél óra alatt teljesíthetjük, utunk a Paprikás-patak mellett vezet végig, a sárga sáv és a kék Mária-jelzés mentén. A 4-5 méter magas homokkőpadról zubogó víz a Budai-hegység legnagyobb vízesése, akkora robajjal zúdul bele a kövekkel körülvett tavacskába, hogy nemhogy a madarakat, de még a saját gondolatainkat sem halljuk. Innen továbbereszkedhetünk az Alsó-Jegenye-völgy rejtelmeibe, útba ejtve a Rózsika-forrást (melynek vize már nem iható). Az ösvény egészen a solymári várig vezet, ami a 180 méter magas Mátyás-domb tetején áll.

Megközelítés: a 64-es busz Solymár, Kökörcsin utca megállóhelyétől pár perc sétányira indul a turistaút. Ha autóval megyünk, a Hidegkúti úton, a Solymár határában lévő Shell-kútnál kell betérni az erdőbe.


3/5

Dera-szurdok

A Pilis egyik legszebb és legkülönlegesebb helye már egy nagyobb kirándulást jelent, Budapesttől félórás kocsiútra található. Aki Dobogókő felé tart (akár busszal, akár kocsival), Csobánka és Pilisszentkereszt között mit sem sejtve hajt el a szurdokba vezető út mellett, amely az erdőszélből nyílik, nem messze Pilisszentkereszt falu szélétől. A Dera-patak által kivájt, sziklákkal keretezett völgy 1-1,5 kilométer hosszú. Déli bejáratánál (a tanösvény kezdeténél) parkolót alakítottak ki, és van tűzrakóhely is. Az út a kék jelzésen vezet, fél óra alatt be lehet járni akár gyerekkel is, de nagyon kicsikkel és babakocsival nem ajánljuk a túrát. Mikor ott jártunk, a Robin Hood-filmek vadregényes és meseszerű hangulata ugrott be, de a dachsteini mészkőpadok, magas fák és kisejlő erezetek estefelé biztos inkább boszorkányosnak tűnnének. Kis fahidakon, természetes, néhol mesterséges lépcsőkön haladunk a szurdok vége, az északi tisztás felé, és egyre telítettebb a patak is, és egy minivízesést is találunk az ösvényen.

Megközelítés: ha autóval megyünk, a Pomáz felől Pilisszentkeresztre tartó úton figyeljük a bal oldalt, a falu előtt körülbelül 2 kilométerrel nyílik befelé a parkolóig vezető betonút. Ha tömegközlekedünk, Pomázig menjünk a szentendrei (H5-ös) HÉV-vel, onnan a Dobogókőre tartó buszról Pilisszentkereszt legelső megállójánál szálljunk le, innen a kék jelzésre vezető ösvényt bal oldalon találjuk, ami elvezet a szurdok felső végéhez.

4/5

Holdvilág-árok

A Budapest környéki szurdokvölgyek egyik legnépszerűbbje Pomáz és Esztergom között fekszik. Az 5 kilométeres körtúrát kényelmesen 2-2,5 óra alatt teljesíthetjük, de fontos, hogy csak száraz időben lehet rajta végigmenni, mert eső idején a szurdok megtelik vízzel. A Pomázt Esztergommal összekötő főút mellől indul a kirándulás, a Kiskovácsi Pszichiátriai Intézet épületegyüttese mögötti kavicsos úton, és majdnem végig a piros kereszt jelzés mentén halad. Számítsunk kidőlt fákra, nagyobb kövekre, sziklákra, nem mindig stabil fapallókra, de a haladás csak később, a Domini-forrást elhagyva lesz nehezebb, mikor szűkebbé és emelkedőssé válik a terep. De ezzel párhuzamosan a táj is egyre misztikusabb lesz, a különös hangulat finoman befedi a fákat, a növényzetet, a mohával beborított köveket és az egyenetlen utat. A vadregényes táj beindítja az ember fantáziáját: sárkányokat, mocsárszörnyeket, démonlényeket és nagy szakállú druidákat vizionál a sziklák és a fák közé, a fésületlen rengetegbe. A túra leglátványosabb része a vége, mikor a szurdok egy nagy, 8-10 méteres sziklafalba fut bele. Ezt vagy a Meteor-létrán keresztül mászhatjuk meg, vagy a rozzant lépcsősoron mehetünk fel. Előtte azért menjünk be a Remete-barlangba, ami a katlanban, a Meteor-létra előtt található. Ezután kiépített pihenőhely várja a megfáradt vándort, majd a zöld jelzéseken kanyarodhatunk vissza a kiindulópontra.

Megközelítés: a 860-as távolsági buszról a Kiskovácsi, Kórház megállónál kell leszállni, kocsival a Pomázt Esztergommal összekötő főút melletti Kiskovácsi Pszichiátriai Intézetnél parkoljunk le.

5/5

Rám-szakadék

 A végére hagytuk a legnagyobb kihívást tartogató szurdokvölgyet, amit méltán tartanak hazánk legnehezebben járható jelzett túraútvonalának. Sokan elfogadják ezt a kihívást, így a Rám-szakadék Magyarország egyik legkedveltebb kirándulóhelye – a látogatók éves száma meghaladja a 60 000-et. A tömeg és a feltorlódások miatt ezért az utóbbi években már csak alulról felfelé lehet haladni a vad, sziklás hasadékban. Télen-nyáron folyik a víz a szurdok alján, így könnyű megcsúszni a nedves köveken, ezért a vízhatlan, jó túrabakancs elengedhetetlen – de szerencsére rendelkezésre állnak fémkorlátok és kapaszkodók is. Mielőtt elindulnánk, tájékozódjunk az időjárásról, mert viharos időben a szakadék nem járható. Az ösvény helyenként nagyon szűk, a 30 méter magas sziklák mintha felénk dőlnének (innen a kirándulóhely neve is), de helyenként gyönyörű vízesések jönnek szembe. A 112 méteres szintkülönbséget leküzdve Dobogókő felé haladhatunk tovább a sárga túraösvényen, míg jobbra fordulva, az Árpádvárat megkerülve, a már könnyebben járható Lukács-árokba érkezünk. Onnan visszaérkezhetünk Dömösre.

Megközelítés: Dömöst Budapestről busszal vagy kocsival közelíthetjük meg, a buszról a katolikus templomnál kell leszállni. Innen a piros sáv vezet a Királykúti utcához, a túra kiindulópontjához.

Címkék