Az idei évben a Fővárosi Állat- és Növénykert körülbelül hatvan olyan állatfajjal gyarapodott, amely az elmúlt években hiányzott, vagy korábban még sohasem láthatta a magyar közönség. Mi most azokat gyűjtöttük össze, amelyek 2015-ben Budapesten születtek.
fekete
1/18
Egy zebracsikó volt a 2015-ös év első újszülöttje a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A hatéves zebrakanca szombatról vasárnapra – tehát január 3-ról 4-re – virradó éjjel adott életet a jövevénynek, aki a Rozi nevet kapta. A zebráknak egyébként 3 fajtáját különböztetik meg a tudósok (zsinóros vagy Grévy-zebra, a hegyi zebra, és alföldi zebra), a Budapesten látható zebrák úgynevezett Böhm-zebrák (Equus burchelli boehmi), vagyis az alföldi zebrának a Zambézi folyótól északra élő alfajához tartoznak.
2/18
Az év második állatkerti bébije egy indiai antilop volt. A jövevény hímnek bizonyult, s mivel világrajövetele éppen Boldizsár napjára esett, ő maga is a Boldizsár nevet kapta. Bár Bambi, az anyaállat meglehetősen tapasztaltnak mondható, s öt borjat már sikeresen felnevelt, most mégis az állatgondozók közbelépésére volt szükség, mert az új hím zavarta az anyát a kicsi gondozásában. A gondozók naponta négyszer etették cumisüvegből kínált kecsketejjel. Az antilopborjú egyébként egy-egy alkalommal 170-200 ml tejet fogyaszt el. Júliusban egyébként a bébiáldás megismétlődött, és újabb két borjú született. Ez egyben azt is jelenti, hogy Enzo, a tavaly érkezett új hím beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
A harmadik bébi január 31-én született, és történetesen zsiráf. A hím borjú az Ikinya nevet kapta (a név a Kenya legnépesebb etnikai csoportjának számító kikujuk körében a legnépszerűbb, és 'egyetlen lépést' jelent). Amikor a baba először lábra állt, 170 cm magas volt, öt nap alatt azonban több mint tíz centit nőtt. A patás állatok már néhány órával a világrajövetel után lábra is állnak, ami egy embernek szinte elképzelhetetlen teljesítmény. A Fővárosi Állat- és Növénykert 1868 óta foglalkozik zsiráfokkal, az első állatot még Ferenc József ajándékozta – Erzsébet királyné közbenjárására.
4/18
Kölykök születtek az aprócska és igen ritka ecsetfarkú patánykenguruknál is. Ez a faj egyébként több mint harminc éve van az Állatkertben, de az elmúlt hat évben nem születtek kölykök, mivel egy darabig nem volt a csapatban megfelelő tenyészhím. Végül 2013-ban sikerült egy új, fiatal hímet beszerezni, és ennek most lett meg az “eredménye”. Őket az Ausztrálház belsejében, az éjjel aktív állatok bemutatóhelyén láthatjuk.
5/18
Legifjabb Mhorr-gazellánk március 7-én reggel látta meg a napvilágot. Növekedéséhez azonban emberi segítségre volt szüksége, ezért a gondozók mesterségesen nevelték és cumisüvegből táplálták. A mhorr gazella az Állatkertben látható állatok közül az egyik legnagyobb ritkaság, hiszen a szabad természetben már teljesen kipusztult. Egyedül állatkerti körülmények között maradt fenn még nagyjából 250-300 egyed.
6/18
Március első két hetében szinte megszámlálhatatlanul sok gida és bárány született a Holnemvolt Parkban látható juhok és kecskék között, a tendencia pedig húsvétig folytatódott. Közöttük az izgalmasabb esetek a gyimesi rackák, melyeknek a nyájában az év első negyedében öt bárányt láthattunk, a négyszarvú juhoknál pedig szintén volt egy bárány. Az állatsimogatóban látható kameruni juhoknál azonban a megszületett bárányok száma már a fél tucatot is meghaladta ekkor, és ugyanez volt a helyzet a törpekecskéknél is. Itt egyébként a mai napig szinte folyamatosan változik a pontos egyedszám, hiszen majdnem minden napra jut egy-egy újabb ellés. Ez előtt nem sokkal egyébként egy aranyos alpakacsikó is világra jött – ő március 2-án bújt ki, most már zavartalanul megnézhetjük őt a Holnemvolt Park egyik karámjában.
7/18
Március 25-én újabb taggal gyarapodott a budapesti zsiráfcsapat, a Sandra nevű nőstény ugyanis a kora délutáni órákban egy zsiráfbébinek adott életet. Sandra a nagyközönség szeme láttára kezdett hozzá az elléshez, és mikor az újszülött két mellső patája és orra is előbukkant már, a gondozók gyorsan beterelték az állatot az istállóban kialakított “szülőszobába”. A tavaszi jövevény a Sisi nevet kapta, ő a harmincegyedik budapesti zsiráfborjú.
8/18
Idén sem maradtunk tevecsikó nélkül. A Jenny nevű kanca ugyanis április 15-én egy életerős csikónak adott életet. A kislánynak bizonyult jövevény a Jamira nevet kapta, és ő a Holnemvolt Park történetének első újszülöttje. Érdekesség, hogy a kicsi 100%-ban helyi, mivel már szülei is Budapesten születtek, sőt, a családban híresség is van, hiszen ükanyja szerepelt az Egri Csillagok című, 1968-ban készült filmben.
9/18
A Pálmaház és a Pampakifutó között lakó prérikutyák évről évre újabb kölykökkel örvendeztetnek meg bennünket. A születésből persze nem sokat lehet látni, hiszen az ellésre mindig a felszín alatti, bonyolult üregrendszerben kerül sor. Az idei babák június közepén (általában 7 hetes koruk körül) merészkedtek a felszínre. A többféle prérikutyafaj közül állatkertünkben a társas prérikutya látható, amely bár nagyon aranyos, de nem érdemes piszkálni őket, mert bizony harapni is tudnak.
10/18
A Holnemvolt Park egyik karámjában a Nomád nevű huculkanca pünkösdhétfő éjjelén életerős csikónak adott életet. A kisfiúnak bizonyult jövevény gondozóitól a Nimród nevet kapta. A hucul ló egyébként a Kárpátokban őshonos különleges lófajta, amelyet a magyarok, az ukránok, a lengyelek, a szlovákok és a románok egyformán a sajátjuknak tekintenek.
Június elején ormányosmedvék is születtek Budapesten. Az anyaállaton kívül a kifutóban lakó másik két felnőtt nőstény is gondozta az öt újszülöttet, így gyanítjuk, hogy szép gyerekkoruk volt. Az ormányosmedvék – más néven koatik – a mosómedvefélék családjába tartoznak. A természettudósok négy különböző fajukat tartják számon, amelyek közül állatkertben legtöbbször a vörösorrú koatival lehet találkozni.
12/18
A legifjabb budapesti vörös vadbivaly június 3-án látta meg a napvilágot. Az anyaállat kivételesen nem a Kalüpszó nevű tehén, aki az elmúlt években igen termékenynek bizonyult, és több utódot is a világra hozott, hanem egy másik, a BB nevet viselő nőstény. A Varázshegy bejáratának közelében található Bivalyházban látható kicsi a Gesztenyepüré nevet kapta – valamiért mindegyiküknek ilyen furcsa nevet adtak a gondozók.
13/18
Amióta 2007-ben belefogtunk a jávai langurok tartásába, évről évre megörvendeztetnek minket legalább egy utóddal. Az első kölyök 2008 augusztusában látta meg a napvilágot, a legutóbbi pedig július 5-én. A jávai languroknál kétféle színváltozat fordul elő: vannak fekete, és vannak vöröses-narancsos színű szőrzetet viselő állatok is. Negro, az anyaállat – amint a nevéből is lehet sejteni – a fekete változatot képviseli, a kölyök viszont – az apjához hasonlóan – narancsvörös színű.
14/18
A nagy mara nem egy női név, hanem egy állatra utal, ami valahol a nyúl és a tengerimalac közé tehető. Belőlük született két apróság július 10-én, ám az első hetekben nem sokat lehetett látni őket, hiszen idejük nagy részét egy rejtett üregben töltötték. A mara elnevezés egyébként a mapucse indiánok nyelvéből származik, eredetileg ők hívták így ezeket az állatokat.
15/18
Az Állatkert mókusmajmai kitűnően érzik magukat Budapesten, ennek megfelelően rendszeresen szaporodnak is. A jelenleg majd két tucat egyedet számláló csapatban született is egy kölyök is július második felében. A mókusmajmoknak az űrkutatásban is szerep jutott, 1958 májusában ugyanis az amerikai űrprogram részeként egy Miss Baker nevű mókusmajmot lőttek fel a világűrbe, ahol 9 napot volt a súlytalanság állapotában. Az állat nemhogy túlélte, de utána még sokáig élt hősként.
16/18
Dél-Amerika ikonikus futómadara a nandu. A Dél-Amerika kifutóban látható nandu trió idén nyáron kezdett hozzá a „tojásgyártáshoz”, a kiköltésüket azonban már nem lehetett rájuk bízni, így a tojások a Xántus János-házban működő keltetőállomásra kerültek, ahol 38, illetve 40 napra keltek ki belőlük a fiókák.
17/18
A Mérgesház melletti kifutóban lakó kínai muntyákszarvasoknál augusztus utolsó napjaiban gida született. Születésnapja augusztus 28-ára esett, ám az első hetekben alig mutatta meg magát. A természetben a muntyákszarvasok sok ragadozó étlapján szerepelnek, ezért aztán meglehetősen óvatos állatok.
18/18
Gyermekáldás volt a Dél-Amerikában őshonos skarlát íbiszeknél. Az október elején született fióka mostanra már elkezdett önállósodni. Az utódok másfél hónaposan egyébként már elég jól repülnek, tizenegy hét elteltével pedig már teljesen önállóak.
Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Iratkozz fel heti hírlevelünkre, az Insiderre, és legyél te a társaság iránytűje, ha éttermet, kirándulóhelyet vagy programot kerestek!