1/8
Naplás-tó
A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize. A XVI. kerületben található terület 1997 óta tájvédelmi körzet, és emiatt vonzó kirándulóhely is. Az egyetlen rossz, hogy fürödni tilos benne, télen viszont befagy, és olyankor remekül használható korcsolyapályának. A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe egyben.
2/8
Feneketlen tó
A tó 1877-ben keletkezett, amikor a jelenlegi Kosztolányi Dezső tér helyén állt egykori téglagyár munkásai egy agyaggödröt mélyítettek, ami során felszín alatti vízfolyásra bukkantak. A történettel kapcsolatban persze rengeteg legenda és szóbeszéd is született, egyebek szerint az életüket vesztett munkások még mindig a tó fenekén alusszák örök álmukat. A legenda lerombolásában az sem segített, hogy egy anno a 1919 és 21 közötti harcok maradványai időről időre felbukkantak a vízben. Aggodalomra persze semmi ok: a tó közel sem feneketlen (legmélyebb pontja úgy 5 méter lehet) és holttestek és idegen lények csontvázai helyett főleg padokat, bevásárlókocsikat találtak eddig az alján - a legfurább dolog egy több millió forintot tartalmazó csomag volt. A tó környéke egyébként az elmúlt években a tanítás után cigiző gimnazisták, a borozgató párok és a költséghatékonyan berúgni akaró társaságok egyik központi találkozóhelye lett, ami miatt viszont a rendőri jelenlétet egyre csak növelik a környéken.Ez persze a relaxációs értékből nem vesz el, mindenképpen érdemes ide kiülni kacsát etetni.
3/8
Városligeti tó
Alig több mint kétszáz évvel ezelőtt a Városligeti tó helyén egy mocsaras terület volt, a ligeti tó létrehozásának terve csak a 18. század utolsó éveiben fogalmazódott meg Batthyány József hercegprímás fejében, aki elhatározta, hogy a schönbrunnihoz hasonló parkot szeretne itt létrehozni. 1896-ban került sor végül a megvalósításra, amikor a honfoglalás ezer éves évfordulóját ünnepelte az ország: az alkalomból megrendezett Ezredéves Országos Kiállítás helyszínéül a Városligetet jelölték ki. Ekkorra épült meg a szigetet a Hősök terével összekötő híd is, illetve a tó partján álló új jégpályacsarnok és a Vajdahunyad vára. A földalatti végállomásának építésekor töltötték fel a tó egy részét, így az ott álló Páva sziget is eltűnt. A tó megmaradt részébe pedig bevezették a Rákos-patak vizét, aminek eredményeképpen hatékonyabb lett a víz cserélődése. Később, 1908-ban a tó medrét lebetonozták, így a tél beálltával a víz nagyobbik részét egyszerűen le tudták engedni. Az viszont, hogy a tó egyik része egész évben megmarad érintetlenül az csupán 10 éve van így: a Robinson étteremnek köszönhető, hogy a tónak ez a távoli része télen is tóként funkcionál.
4/8
Guttmann-tó
A Kőbánya-Kispestről vagy az Örs Vezér teréről induló 85-ös busszal megközelíthető Újhegyi horgásztó kicsi ám mégis rengeteg hal úszkál benne, éppen ezért sokan horgásznak a partján. A tavat körülölelő nádas természetességet keltő hangulata durva kontrasztban áll a háttérben meghúzódó betondzsungellel, ennek ellenére viszont jó időben népszerű relaxációs helyszíne a környékbelieknek. Fürdeni természetesen nem ajánlott.
5/8
Kána-tó
A Kána-tó Budapesten a XI. és XXII. kerület határán helyezkedik el, a környező zöldövezet pedig igencsak vonzóvá teszi a piknikezők és a családok számára. Az egyik legjobb tulajdonsága, hogy sütögetésre, valamint bográcsozásra is kiválóan alkalmas a terület, horgászni viszont csak megváltott napijeggyel szabad. A tó vízterülete egyébként 3 hektár, mely 2005-ben létesült.
Cím: 1112 Budapest, Kánai út 2.
6/8
Csali horgásztó
A XVII. kerületben található Csali Horgásztóról sokszor még a helyiek sem tudnak, pedig a terület tökéletes a kikapcsolódásra, és halat fogni se feltétlenül kell, ha az ember nem akar. Ezen kívül a helyen rendben tartott kerthelyiség és büfé is működik, extra szolgáltatásként pedig a horgászpark mellett lovarda is található.
Cím: XVII kerület, Kis-Károshíd út vége
7/8
Balázs-tó
A XVIII. kerületi Vajk utcában található a Balázs-tó, amely a 20-as évek elején keletkezett, agyagbányászatból származó vízterület. Az akkori tulajdonosról kapta a nevét. A tónak 1 hektáros a vízterülete, a víz mélysége a közepén eléri a 7 - 8 métert, de a part mentén a sekély rész is 1,5 - 3 méter mély. A tó be van kerítve, körülötte fák bólogatnak, alattuk egész nyáron jókat lehet pihenni, de persze csak csendben, hogy ne ijesszük el a halakat.
Cím: XVIII., Vajk utca
