1/4
Pál-völgyi-barlang
A Cities of the Underworld arca, Eric egy viszonylag jól ismert föld alatti látványossággal, a Pálvölgyi-barlangrendszerrel kezdi a műsorát. Budapest egyik leghosszabb barlangrendszerét az 1900-as években fedezték föl. A rendszer nagyjából 20 km hosszú, de valószínűleg még tucatnyi hasonló akad, ami felfedezésre vár. Ez persze egyre nehezebb, hiszen a város terjeszkedése folyamatosan elzárja a bejáratokat. A rendszer érdekessége, hogy fosszíliákat is találtak idelent, amelyek a néhány millió évvel ezelőtt itt dühöngő Pannon-tenger egyik tárgyi emlékei.
Ezek a barlangok egyébként ugyanazoknak a tektonikus mozgásoknak köszönhetőek, amelyek többek közt a Budai-hegység megalkotásáért is felelősek. A lemezek közötti törésekben felhalmozódott, hidrogén-szulfidban és szén-dioxidban gazdag víz esővízzel keveredett, létrehozva egy olyan ásványi anyagokban bővelkedő föld alatti forrást, amely szépen lassan feloldotta a kőzetanyagot, ezáltal pedig kialakította a barlangrendszert.
2/4
Labirintus a Vár alatt
A város legrégebbi lakónegyedéről kevesen tudják, hogy a Mátyás-templom, a Vár és a lakóházak alatt igencsak fejlett - részben ember alkotta - labirintusrendszer húzódik. Ezeket - az ősembertől kezdve a rómaiakon át, egészen a szovjet katonákig - mindenki használta.
A rendszer már a mongol támadások idején jól jött IV. Bélának is, aki várát a tengerszint fölé helyezve, védettséget nyert az ellenséges csapatokkal szemben, emellett pedig a hegyből feltörő víz és a barlangok szintén hatalmas túlélési előnyt biztosítottak.
Az itteni házakat úgy építették fel, hogy azok mindegyikének volt lejárata a barlangok első szintjére. Egy idő után a barlangok különböző részeit a lakók befalazták és pincékké alakították át. A legtöbben ide rejtették el értékeiket, de olyan termeket is feltártak, ahová a részegen hőbörgőket kötözték ki, mégpedig nevelő célzattal.
Ezek a pincék természetesen mai napig léteznek, alattuk pedig még legalább két szint található: az egyiket többek között a törökök is használták hadászati célokra, a másik pedig egy természetes úton keletkezett barlangrendszer, ahová csak nagyon kevesen jutnak le.
Az épületek és a már 7 alkalommal felújított Mátyás-templom súlya hatalmas terhet jelent a föld alatti alagutaknak. Ennek következtében több épület is megrepedt, így a mérnökök kénytelenek voltak oszlopokkal alátámasztani a rendszert.
Manapság a legnagyobb veszélyt nem az épületek, hanem a különböző járművek jelentik, amelyek folyamatosan destruktív, lefelé irányuló lökéshullámokkal gyengítik a falakat. Ez az oka annak, hogy a Várban turistabuszok és csuklós járatok helyett kicsinyített várbuszok közlekednek.
A háborúk során egyébként ezek voltak az egyetlen területei a Várnak, amelyek épségben megúszták a bombázásokat, éppen ezért a mindenkori hatalom előszeretettel lakta be őket katonai, illetve orvosi célokból. Ennek köszönhető többek közt a Sziklakórház, amelyről .
A labirintust egyébként 1880-ban fedezték fel újra, amikor egy ló a föld alá zuhant. Az ekkor készített térkép azonban rejtélyes körülmények között eltűnt, és hollétéről mai napig sincs fogalma senkinek.
3/4
A termálvíz alvilága
Budapest az egyetlen olyan főváros, amelyben több mint 100 természetes gyógyvízforrás található, és épp ez volt az, amely egykor idevonzotta a rómaiakat. A fürdők építésének hagyományát a törökök is örömmel folytatták, de amikor az ország kereszténnyé vált, a fürdőzés kultúrája áldozatul esett az új szokásoknak. Ekkor jött Szent Iván, aki a legenda szerint föld alatti járatokat és fürdőket alakított ki, hogy továbbra is gyógyíthassa a betegeket.
A Cities of the Underground műsorvezetője lement a Gellért Fürdő alá, ahol állítólag Szent Iván egykori tartózkodási helye is megtalálható.
