Akik Mátyásföld felé veszik az irányt, gyakran hamuban sült pogácsával és néhány váltás tiszta ruhával szerelkeznek fel, ugyanis ez a pesti préri igenis messze van a belvárostól. A helyieken kívül csak a Külker Főiskola hallgatói és a CEU kollégiumának lakói merészkednek el idáig, ahol valószínűleg azon sem lepődik meg senki, ha a nyakában gyűrűt viselő hobbitsereg menetel vele szemben. Utcanevek eredete című sorozatunk legújabb állomása az 1950-ben a Cinkota, Árpádföld, Rákosszentmihály, Mátyásföld és Sashalom nagyközségek egyesítéséből létrejött XVI. kerület.

1/9

Mátyásföld

A kerület - és az itt található utcák és terek - neve nem köthető közvetlenül Mátyáshoz, bár tény, hogy a közelben terült el a király vadasparkja, illetve a szintén szomszédos Rákosmezőn történt az uralkodó királlyá avatása.
Az egykor Beniczky Gábor birtokát képező terület egy tulajdonosváltást követően nyaralóteleppé avanzsálódott, az itt élők pedig Mátyás iránt tanúsított tiszteletük miatt elnevezték Mátyásföldnek. Ezt a nevet egyébként sok környékbeli tér és utca őrzi, illetve itt található a Corvin Mátyás Gimnázium, amely szintén a bölcs uralkodónak állít emléket.

2/9

Cinkota

A Cinkota név eredete kétséges. Az egyik magyarázat szerint egy magyar elnevezésről van szó, amely a “Szín” személynév és a birtokos személyraggal ellátott “gát” főnév összetételéből ered: Színgáta. Egy másik értelmezés viszont azt mondja, hogy a szó fenyvesrigót jelent. Más körökben idegen, besenyő eredetet említenek; szerintük a szó temetővárra utal. Bármelyik vélemény is legyen az igazság, tény, hogy 1259 után, mikor a terület a Nyulak-szigeti apácák birtokába került, már a Cinkota név szerepel az írásos emlékekben.

3/9

Nagyicce

Mátyás király idejéből származik a „czinkotai nagy iccze” mondája, amely szerint a király mint vándorló íródeák járta be az országot, és meglátogatta a cinkotai plebánost is, aki a dömösi prépostságot szerette volna megkapni a királytól. Budára visszatérvén, Mátyás magához hívatta a papot, és felajánlotta: ha válaszol három kérdésére, megkapja, amit kér. Az ijedt plébános viszont nem mert elmenni, cserébe egy részeges kántort küldött maga helyett, aki a következőképpen válaszolt a kérdésekre:

- Hol kél fel a nap? - Felségednek Budán, nekem Cinkotán válaszolta a kántor.
- Mennyit ér a király? - Ha Jézust 30 ezüstért adták el, akkor a király is megér 29-et.
- Mit gondol a király? - Felséged azt hiszi, hogy a cinkotai plébánossal beszél, pedig én nem vagyok pap, hanem kántor.

A kántor nem fogadta el a felajánlott tisztséget, hanem - az ital iránti rajongása miatt - inkább azt kérte, hogy Cinkotán kétszer nagyobb legyen az icce, mint máshol. Az icce egyébként a bor mérésére használt régi űrmérték, amelynek egy egysége 0,84 l folyadéknak felel meg. A történetet alátámasztja, hogy az itteni icce tényleg kétszer nagyobb volt, mint máshol.

4/9

Szérű utca

A szérű a mezőgazdaságban, vagy erdészetben használt kifejezés. Simára vert, nagyobbacska térséget jelent, ahol a gabonát nyomtatni és szórni szokták, vagy pedig olyan kör alakú térségre vonatkozik, ahol a boksát (hasábokra darabolt fa, faszéngyártás céljából szorosan összerakva) rakják. Az utca elnevezése nem meglepő, ugyanis itt még mindig bőven találni szántóföldekre hasonlító mezőket, illetve fákkal sűrűn borított vadregényes részeket. Nem véletlenül viccelődnek a helyiek azzal, hogy ez bizony már vidék, ahova útlevél is kell.

5/9

Céltábla utca, Lőpor utca, Töltény utca

A kerület keletre eső részén halomban állnak a fegyverekkel kapcsolatos utcanevek, amelynek több oka is lehet és valószínűleg mindkettőben van igazság. Az egyik az Ikarus Sport Egyesülettel hozható összefüggésbe, amelynek területén lőtér is működött, a másik pedig az Ikarus gyár, amely egy időben ugyan nagyüzemben gyártotta a buszokat, a városi legendák szerint viszont néhány óra leforgása alatt fegyvergyárrá is átalakítható lett volna. Az igazság odaát van.

6/9

Hermina út

A Hermina egy női név, amely a Herman férfinév párja. Más források szerint a germán Ermin vagy Irmin isten nevével függ össze. A 2000-es években a Hermina a 100 leggyakoribb női név között is szerepelt, bár az utcát már ennél sokkal régebben is így hívták. A környéken egyébként más női nevet viselő helyek is vannak, például Olga utca, Ida utca, Dóra tér. Valószínűleg egy fétis keretein belül történtek ezek a rejtélyes keresztelések.

7/9

Pejkó utca

Sokan emlékezhetnek még a következő gyermekdalra:

“Fut, szalad a Pejkó, kergeti a Ferkó,
ne kergesd, te, Ferkó, elszalad a Pejkó!”

Igen, ez az utcanév lovakkal kapcsolatos. A Pej ló egy fakó vörösesbarna színű, fekete farkú és sörényű lovat takar. Ennek nevét látták el a “-kó” főnévképzővel, amelynek nyomán megszületett a “pejkó”. A névadás oka valószínűleg az üdülőterület éveire vezethető vissza, amikor errefelé sokan tartottak lovakat. Egyébként ez még manapság is előfordul, sőt, a kerület bizonyos részein simán megtörténhet, hogy kakasra ébred az ember.

8/9

Feldebrő utca

Természetesen ez a kerület sem menekülhet meg a különböző egyéb településekről elkeresztelt utcáktól. Egyik ilyen a Feldebrő utca, amely egy Mátra hegység délkeleti lábánál fekvő, mintegy ezer lelket számláló faluról kapta a nevét. Hasonló módon keresztelték el az Aldebrő utcát, a Farkashida utcát, a Kocs utcát és a Romhány utcát.