1/7
Kőér utca
IV. Béla adománylevéllel ajándékozta Pestnek ezt a területet, amelyet az említett dokumentumban Kőérként nevezett meg. Egyébként Kőbánya képes volt egykor kielégíteni Pest egyre növekvő építőanyag igényét, amely az 1600-as évektől kezdve folyamatosan csak nőtt. Az innen bányászott alapanyagból készült többek közt az MTA épülete és a Lánchíd.
2/7
Farkasalma utca
A X. kertületen a kertek és szőlőültetvények mellett egykor különféle jellegzetes növényeket is lehetett találni, amikről valamiért utcákat neveztek el. Ilyen például a farkasalma, amely elsősorban Dél-Amerikára jellemző, de mégis sokfelé elterjedt. Nálunk egy fajtája található meg, a közönséges farkasalma, amely nagyjából egy méteresre nő meg, nem védett, viszont mérgező.
Hasonló utcanév még a szomszédban található Medveszőlő utca, amelynek keresztapja egy kúszó, szétterülő szárakkal rendelkező növény, áfonyára emlékeztető terméssel; de van egy kicsit távolabb egy Fagyal utca is, amely egy, az olajfafélék családjába tartozó, kerti sövényre utal.
3/7
Márga utca
Mivel a környék szorosan kötődik az építőiparhoz, ezért gyakoriak az olyan utcanevek, amelyek valahogyan utalnak erre. Ilyen a Márga utca is, amely egy üledékes eredetű agyagos kőzetről kapta a nevét. A márga színe a baktériumok miatt többféle lehet, előfordul sárgás, barnás, szürkés, vagy zöldes formában is. A márga a cementgyártás természetes alapanyaga.
4/7
Vörösdinka utca
Valószínüleg ez a legfurcsább utcanevek egyike, de eredete nem titok azoknak, akik nem csak felhasználói szinten értenek a borokhoz. A vörös Dinka egy ősmagyar eredetű szőlőfajta, amelyet ezen a környéken is termesztettek nagyobb mennyiségben. A vörös Dinka jellemzője, hogy fürtje közepesen nagy, bogyói nagyok, gyakran megnyúltak, és csemegeszőlőként is igen kedveltek.
5/7
Bebek utca
A Bebek család egy magukat az Ákos nemzetségből származtató család volt, amelynek első tagjai Máté és Detre a kezdetektől fogva hű kiszolgálói voltak IV. Bélának. A család későbbi tagjai között többek között volt erdélyi vajda, országbíró, főkapitány, ispán, és lovászmester is
6/7
Csősztorony utca
Az 1844-ben épült Csősztorony egy romatikus épület ebben a X. kerületi utcában, amely a csőszök munkáját segítette. Az épület tetejéről jól beláthatóak voltak a környék szőlőültetvényei, amelyeket gyakran károsítottak meg a tolvajok.
A Csősztorony annyira fontos épület volt a maga idejében, hogy Kőbánya címerében is felbukkan.
