A PestBuda és a Múlt-kor a cikkeiben részletesebben, a mai helyszínek korabeli állapotával együtt is bemutatják, hol zajlottak a forradalom eseményei, mi ezek alapján állítottunk össze egy rövid sétát az útvonal pesti szakaszán. Bár március 15-én a hivatalos megemlékezések zsúfolttá teszik majd a belvárost, a séta az ezt követő napokban is nagy élményt nyújthat majd.
Dohány utca 16.
Nem volt egyszerű a lakásszerzés a korabeli Pest-Budán, így az ifjú Petőfi házaspár – talán azért, hogy a lakbért csökkentse, talán a régi barátság miatt – Jókai Mórral közösen bérelt lakást a Dohány utca 16. szám alatt, a Schiller-házban, melynek helyén ma már egy 1913-ban épült elegáns palotát találunk. Petőfi, aki előző este hosszan beszélgetett feleségével, Szendrey Júliával, a Schiller-házból indult el reggel a Pilvaxba, ahol már várták a barátai. A költő ezek után Bulyovszky Gyulával visszament a lakásba, ahol már tombolt a forradalmi hangulat. Innen indultak a Pilvaxba.
Pilvax kávéház
A korszakból nem minden épület maradt meg, a Pilvaxot is elmosta az idő. Az eredeti kávéház helyén, a Pilvax köz 3.-ban azonban ma is ezen a néven találunk egy éttermet, így sétánkat itt megszakíthatjuk egy kellemes ebéddel. A kávéházat egyébként 1848-ban nem Pilvaxnak hívták, hivatalosan Fillinger-kávéház volt a neve, történetét ebben a cikkben mutattuk be. Az 1848–49-es szabadságharc legelső eseményei játszódtak itt, a márciusi ifjak kedvelt találkahelyén, ahol Petőfi, Jókai és Vasvári társaikkal együtt véglegesítették a 12 pontot, a költő pedig itt szavalta el először a Nemzeti dalt.
Puskin mozi
A forradalmi ifjúság először az egyetem orvosi karához vonult, ami régebben jezsuita rendházként működött. Itt játszódott le a forradalom egyetlen tettlegességig fajuló vitája, ugyanis az egyik professzor megpróbálta megtiltani az egyetemi ifjúságnak, hogy részt vegyen az eseményekben, őt azonban jól felpofozták. Az épület helyén ma egy nagyon szép, Czigler Győző tervezte palota áll, ebben működik az Európa egyik legszebb filmszínházának megválasztott Puskin mozi (Kossuth Lajos utca 18.) is.
Egyetem tér
Az egyre népesebb társaság ezután az Egyetem térre vonult, ahol a Kisboldogasszony-templom mellett a jogi, a mérnöki és a bölcsészkar működött. Itt egy hallgatónak jutott az a feladat, hogy tiltó üzenetet adjon át a hallgatóknak. Ő jobban járt, mint az orvosprofesszor, de azért jól kinevették, a tömeg pedig az itt tanuló ifjakkal együtt vonult tovább. Az egyetem épülete, amely a templom szomszédságában helyezkedett el, egykor pálos rendház volt, helyére 1900-ban épült Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond tervei alapján az ELTE jogi karának központi épülete.
Kossuth Lajos utca 3.
A Kossuth Lajos utca 3. alatt található sarokházra ugyan ráférne egy alapos tatarozás, de még mindig áll, 1852-ben építették át romantikus stílusban. Itt működött Landerer és Heckenast nyomdája. Az épület sarkán azóta emléktábla is hirdeti, milyen események játszódtak itt az 1848-as forradalom idején. Landerer Lajos – aki megérezte a közelgő eseményeket, amit az is mutatott, hogy pluszpapírt rendelt – először megtagadta a 12 pont kinyomtatását, arra hivatkozva, hogy a cenzúra nem engedélyezte, ám javasolta a fiataloknak, hogy foglalják le a nyomdagépet, így sikerült végül a 12 pont és a Nemzeti dal sokszorosítása.
Nemzeti Múzeum
A nyomdában történtek után a forradalmárok javaslatára a tömeg hazavonult ebédelni, majd a Nemzeti Múzeum előtt folytatódtak az események. Ide több ezer, más források szerint több tízezer ember érkezett, hogy meghallgassa Petőfi, Vasvári és Irinyi beszédét. Tévesen él a köztudatban, hogy költőnk itt elszavalta a Nemzeti dalt, de a mű példányait a 12 ponttal együtt kiosztották a tömegnek.
Petőfi-szobor
A Ferenciek tere közelében lévő piarista tömb helyén egykor a régi pesti Városháza állt. A Nemzeti Múzeumtól ide vonult a tömeg, hogy a városatyáktól követelje a 12 pont elfogadását, ami meg is történt. Bár az épületet az Erzsébet híd építéséhez kapcsolódóan később lebontották, a közelben található Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása, a Petőfi-szobor, amit 1882-ben avattak fel. Azóta emlékeztet a forradalmi eseményekre.
A tömeg ezután Budára vette az útját, és a Vigadó tér környékén található hajóhídon át a Várba, a helytartótanács épületéhez indultak (Úri utca 53.). Miután a 12 pontot részben itt is sikerült elfogadtatni, ami hatalmas eredménynek számított, hiszen ez volt a legfőbb kormányszerv, a cenzúra megsértése miatt bebörtönzött Táncsics kiszabadítása következett, aki a jelenlegi Táncsics Mihály utca 9.-ben raboskodott. Az épület ma is áll, oldalán emléktábla hirdeti korabeli szerepét.
Hotel Mercure
Táncsics kiszabadítását hatalmas ünneplés követte. Az emberek kifogták az őt szállító kocsi elől a lovakat, és maguk húzták azt egészen Pestig. Nagy kár, hogy a radikális hazafi, aki annyira ellene volt a rang szerinti megkülönböztetésnek, hogy mindenkit „kendnek″ szólított, nem sokat érzékelt ebből, mert a fáradtságtól elaludt. Így érkezett meg a korabeli Pest-Buda egyik legszebb és legmodernebb szállójához, a Nádor fogadóhoz, ahol állítólag Pesten először működött beépített zuhany. A fogadós maga ajánlott fel Táncsicséknak egy elegáns szobát, ahol az író azonnal mély álomba zuhant, és még a Nemzeti Színház előadására sem sikerült felébreszteni, ahol ő lett volna a díszvendég. Az egykori fogadó helyén ma is egy elegáns, modern szállót találunk, a Hotel Mercure-t a Váci utca 20. alatt.
Astoria
A budai kitérő után a forradalmárok útja ismét Pestre, a régi Nemzeti Színház felé vezetett, ahol a helyzetre való tekintettel a tervezett előadás helyett a Bánk bánt tűzték műsorra. A tömeg azonban félbeszakította az előadást, amely a Nemzeti dal elszavalásával, a Himnusz, a Szózat és a Rákóczi-induló, majd a Hunyadi László opera részleteinek eléneklésével folytatódott. A színház helyén ma emléktáblát találunk, történetéről itt írtunk bővebben.
+1 Petőfi Irodalmi Múzeum
Bár a Petőfi Irodalmi Múzeum nem volt a márciusi ifjak és a forradalmi tömeg útvonalán, érdemes benézni. Március 15-én ingyenes lesz a látogatás, 12 és 18 óra között pedig akár a 12 pontot is kinyomtathatjuk azon a nyomdagépen, amit Petőfiék is használtak. A múzeumnak két érdekes, témába vágó kiállítása is van: a Költő lenni vagy nem lenni című állandó tárlat Petőfi alakját rajzolja fel, míg a Szépvilág címűn a reformkori mindennapokba nyerhetünk bepillantást.
Így zajlott tehát az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első napja, melynek helyszíneit ti is végigjárhatjátok, akár az ünnephez kapcsolódóan, akár egy egyszerű hétköznap délután is.
Forrás:
- N. Kósa Judit: A Schiller-háztól a Nádor-fogadóig, Népszabadság, 2006. március 14.
A cikk az Arcanum Újságok felhasználásával készült.
(Borítókép: Szabó Gábor - We Love Budapest)
