Pólya Zsombor Tértelenítés
című sorozata műtárgyakat és azok környezetét ábrázoló képrejtvényekből áll. A szigorúan komponált, nonfiguratív fénylenyomatokat szemlélve a néző önkéntelenül is beleképzeli magát a képkészítő helyzetébe; igyekszik megfejteni a lencsevégre kapott, ám a képeken nem ábrázolt múzeumi teret és az abban elhelyezkedő műalkotást. Pólya az elektronikus képrögzítő eszközök túlterhelésével készíti rejtvényeit, Szegedy-Maszák Zoltán lentikuláris képsorozatai viszont teljes mértékben az analóg, hagyományos fotokémiai eljárásokon alapulnak.
Míg Pólya képein a befogadó az absztrakt kompozíciók mögött rejtőző valóságot, a teret és a látványt keresi, addig Szegedy-Maszák képrejtvényei sokrétegű, túlterhelt “gubancok”; a többnézetű képek előtt sétálva újabb és újabb fénylenyomatok, nézőpontok és látványok válnak láthatóvá. Mindketten tértelenítenek, csak más-más oldalról; a kiállításlátogató távolságtartó pozícióját feladva a képkészítő helyzetébe kell képzelje magát műveik befogadásához.
