Roskó Gábor 2015 után jelentkezik ismét önálló kiállítással az Acb Galériában. A művész már számos arcát mutatta meg a közönségnek az elmúlt évtizedben, legújabb művei − előző kiállítási anyagához képest – visszatérnek a leginkább Roskó védjegyének számító narratív, figurális festészethez.
Roskó festményciklusának az egyik központi alakja egy valós, de mégis valószerűtlennek ható élőlény: a barlangi gőte. A rejtélyes kétéltű legszembetűnőbb ismertetőjegye, hogy rózsaszín kopoltyúja a testén kívül található. A művész képein az ágas-bogas légzőszerv még hangsúlyosabbá válik, túlburjánzó agancsformát ölt, és az érzékenység és a sebezhetőség egyetemes allegóriájává válik. A barlangi gőték által összefűzött kvázi-történet szálai között a festményeken feltűnik még a zsarnok lovas archetípusa, a sirató Dávid király meztelen alakja, és egy álomszerű jelenetben a hegyeken átszökő Spinoza is. Roskó kiállítására jellemző továbbá, hogy a mesei elemekkel átszőtt festményein a korábbiaknál sokkal komorabb, sötét tónusú hangot üt meg.
