A két világháború között fővárosunk hasonlított a kortárs babiloni Berlinhez, melyben bűnözői csoportok és rendőrök is próbálták kikászálódni a háború hatása alól. Az első világháború után a hadseregben szolgálatot teljesítő katonák és hadi rokkantak számára elsőrangúvá vált a különféle szerek beszerzése. Részben a hadi kórházi kezelés során szoktak hozzá, részben a hadifogoly-táborokban váltak a fájdalomcsillapító- illetve izgatószerek függőivé. Az összezsugorodó országban, Budapesten hirtelen könnyen lehetett revolverekhez, kábítószerekhez jutni. A sétán megismerhetjük a kisebbségi létbe kényszerült vajdasági fiatalok életét, akik segítettek létrehozni és felvirágoztatni a Józsefvárosban a kokainbárokat. És utánajárhatunk annak is, hogy a Lipótmezei Elmegyógyintézetbe és az Angyalföldi Tébolydába ki-bejáró látszatelmebetegek, illetve gyógyszerésztanulók hogyan segítették elő a kábítószerutánpótlást, és annak kapcsolatát a prostitúcióval.
- Sétavezető: Bezsenyi Tamás kriminológus
- Találkozó: a Rákóczi téri csarnok előtt, az M4-es metrófeljáratnál, a padoknál
