A fiatal művésznek ez az első önálló kiállítása Magyarországon, amely
retrospektív
jellegű: a tárlat néhány évet felölelő munkásságából válogat.
Nagy Csilla
különböző médiumokon keresztül fejezi ki magát. Munkamódszerét olykor nagyobb lélegzetvételű, sok munkát, időt és teret igénylő alkotások, máskor egészen egyszerű, banális és személyes tárgyalkotás jellemzi. A legalkalmasabb eszközöket és anyagokat megválasztva keresi a legtisztább és legérthetőbb lehetőséget a gondolat kifejezésére. Munkái a lassan, de biztosan kibontakozni látszó vezérfonal, az emlékezés, emlékhagyás fogalmai köré épülnek.