Egy igazi úrilány életében a „jó parti” megtalálása az egyik legfontosabb életstratégia volt a 20. század elején. A századvégi polgárság általában csak akkor fürdött, ha nősült – írja Márai, jelezve a kor polgári esküvőinek jelentőségét. A jómódú lányok, bár szerethettek bolondulásig valakit, nagyrészt nem szerelemből mentek férjhez. A társadalmi rangon aluli párválasztást általában nem nézték jó szemmel a szülők, és igyekeztek ők választani lányaik helyett. A lakodalom és a menyasszony ruhája presztízskérdés volt, amit jól mutat a 20. század eleji belváros menyasszonyi ruhaboltjainak kínálata. A korabeli sajtó egy-egy híres színésznő, író, szépségkirálynő szaftos pletykáktól sem mentes szerelmi életét firtató és esküvőiket bemutató híradásait pedig falta a közönség. Milyen volt Mössmer Jakab menyasszonyi ruhaboltja? Miért vásárolt egy magára adó úrilány a Förster Nővérektől esküvői kelléket? Milyen volt az első magyar szépségkirálynő esküvője 1929-ben? Hol és kivel házasodhatott egy Budapesten szolgáló cselédlány? Milyenek voltak a különböző vallási felekezetek polgári esküvői akkoriban? Miért volt híres íróink szerelmi életének fontos helyszíne a kávéház ? Esküvők, szerelmek, menyasszonyok a 20. század eleji Budapesten.

Tematikus séta a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar menyasszony című kiállításához kapcsolódóan.

Sétavezető: Czingel Szilvia néprajzkutató, kulturális antropológus

Címkék