Kodály és a kamarazene – akár ez is lehetne az idei emlékhangverseny címe, hiszen két zongoradarab kivételével csupa hangszeres vagy énekes kamaraművet szólaltnak meg az este neves előadói. A német romantika hatása alatt született 1905-ös Adagiót a szerző eredetileg hegedűre és zongorára írta, majd öt évvel később áthangszerelte a hegedű szólamát brácsára és csellóra is. Kodály pont a mű keletkezésének évében járt először népdalgyűjtő úton, majd 1906-07-ben külföldi tanulmányútra utazott Berlinbe és Párizsba, ahol megismerte Debussy zenéjét – ez a két élmény döntő hatással volt zeneszerzői kibontakozására. Az útkeresés időszakában, 1907 és 1910 között született az Énekszó című dalciklus, a Debussy vonósnégyesének nyitótémáját feldolgozó Meditáció és a Cselló-zongora szonáta, melynek első tétele eredetileg az 1922-es Szonatina első változata lett volna. A Háry János népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az 1926-os bemutató után egy évvel Kodály hattételes zenekari szvitet állított össze a daljáték legjellegzetesebb dallamaiból. A szvit három részletét Földes Andor bő évtizeddel később átdolgozta zongorára, melyből a legismertebb tétel szólal meg. Az előadást a Zeneakadémia élőben közvetíti.
Műsor:
- Kodály: Adagio
- Kodály: Szonatina
- Kodály: Cselló-zongora szonáta, op. 4
- Kodály: Meditáció Debussy egy motívuma fölött
- Kodály-Földes: Háry János-szvit – Intermezzo
- Kodály: Énekszó, op. 1
