A Diszkrét végtelen cím a matematikában használatos „diszkrét” – ami a folytonos ellentéte –, valamint a „végtelen” szó összekapcsolásából született. A két fogalom egymással ellentétes viszonyban áll, ám a két művész, Király András és Tranker Kata alkotásaiban ezek szoros szimbiózisa jelenik meg.
A diszkrét matematika véges dolgokkal, véges struktúrákkal foglalkozik. Olyan dolgokat tekintünk diszkréteknek, amelyek nincsenek egymáshoz közel, hanem rések vannak közöttük. És bár a matematikában úgy vesszük ezeket, hogy nem érnek össze, valójában mégis közel állhatnak egymáshoz, anélkül, hogy bármilyen ponton is kereszteznék egymás útját. Ez a szemlélet jelenik meg a két művész alkotásait illetően is: elsőre egymástól távolinak tűnik látásmódjuk, ám ha alaposabban beleássuk magunkat, rájövünk, több metszéspontot is találhatunk.
A Diszkrét végtelen kapcsán született egy új, közös mű is, amely rávilágít arra, hogy milyen azonosságok húzódnak, és milyen ellentétek feszülnek egymásnak a két művész gondolkodás- és kifejezésmódjában. Az, hogy pontosan mik ezek, csak a művel való szembenézés által nyernek értelmet.
Kurátor: Lépold Zsanett
