„Ez a
darab
egyszerre működik a műfaj szabályai szerint és annak paródiájaként. A zombi mint létállapot nagyon elemi. Nincs egyéniség, nincs identitás az animális szint előtti, alatti. Az izgatott, hogy hogyan jeleníthető meg ez az állapot a színpadon, hogyan változtatja meg az ebbe való belehelyezkedés a színpadi jelenlétet, pontosabban hogyan számolódik fel egy bizonyos fajta színpadi jelenlét. Hogyan válik a test a céltalanság, az üresség, a hirtelen feltörő követhetetlen impulzusok játékszerévé. Annak ellenére, hogy a zombiból hiányzik minden, ami emberi és látszólag olyan távol van a mindennapitól, mégis ijesztően ismerős.“
Fehér Ferenc