A gyerekek ma az iskolában tanulnak fizikát, kémiát, matematikát, biológiát, irodalmat és történelmet. De vajon elegendő ez ahhoz, hogy jó és boldog, valóban gondolkodó emberekké váljanak? A Feldmár Intézet programja páratlan hónapokban 7 és 10 év közötti gyerekek számára kínál csoportos filozófiai beszélgetéseket.
„Mit jelent a boldogság?”, „Mindig ki kell fejezni az érzelmeinket?”, „Soha nem szabad hazudni?”, „Miben áll a megbocsátás?”, „A felnőttek vagy a gyerekek szabadabbak?”, „Tanulhatunk-e valamit az állatoktól?”, „Ha lenne egy gondolatolvasó gépem”, „Mit jelent az akarat szabadsága?”, „Olvasni vagy beszélgetni jobb?”, „Mi a különbség a lányok és a fiúk között?”, „Honnan származik a felnőttek, tanárok tudása?”, „Múlt, jelen, jövő: mikor jobb élni?”, „Kell-e versenyezni másokkal?”, „Mire jó és mire nem a pénz?”, „Mit tanulhatunk az idős emberektől?”, „Mit tegyünk, ha nem kapjuk meg azt, amire vágyunk?”, „Mit jelent a szép és a jó?”, „Mit tanulhatunk az utazásokból?”, „Mit jelent az igazságosság?”
Ezek filozófiai kérdések, amelyek mindannyiunk életében felmerülnek időnként. De vajon a gyerekek is képesek ezekről gondolkodni? Hasznos lehet ez a számukra? A gyerekfilozófia-mozgalom abból a felismerésből bontakozott ki, hogy nem csak hogy a gyerekek is képesek filozófiai jellegű gondolkodásra, de sok esetben szabadabban, kreatívabban teszik ezt, mint a felnőttek – pont azért, mert frissebb, kevésbé terhelt módon képesek rácsodálkozni a világra. A gyerekek szeretnek beszélgetni, képesek nézeteiket egymás között megosztani, megvitatni. Ez jótékony hatással van gondolkodásuk és társas, kommunikációs készségeik fejlődésére.
