Kevés szó jelentése változott annyit az évszázadok során, mint a forradalomnak. És kevés történelmi jelenséghez kapcsolódtak olyan indulatok, mint a forradalomnak nevezett eseményekhez.
Egyesek rosszindulatú összeesküvők művének tekintették, mások a történelem mozdonyainak, a fejlődés előmozdítóinak. Sokszor a szabadság nevében robbantak ki, de véres kezű diktátorokat juttattak hatalomra. Egyes forradalmak évfordulóit megünnepeljük, más forradalmak következményeitől elborzadunk.
De csak ritkán tesszük fel a legfontosabb kérdést: mi a forradalom?
Létezik-e egyáltalán? Vagy csak mi nevezünk így bizonyos történelmi eseményeket, amelyeket dicsőségesnek kívánunk feltüntetni? Mi a forradalmi erőszak szerepe a történelemben? Hogyan lehet egyszerre forradalmárnak nevezni idealista hősöket és tömeggyilkosokat? Hogyan vélekedjünk a magyarországi forradalmakról?
A válaszokat a Rubicon Intézet november 19-i vitaestjén tudhatjuk meg, melyet a Rubicon Történelmi Magazin Facebook-oldalán élőben kísérhetünk figyelemmel.
Beszélgetőpartnerek:
- Hahner Péter, a Rubicon Intézet főigazgatója
- Csunderlik Péter, az ELTE BTK oktatója és a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa
