Talán nincs még egy kortárs képzőművész, akit egyszerre övez olyan fokú, szinte osztatlan elismerés a nemzetközi szakma, esztéták, filozófusok és kritikusok körében, szerepel akkora sikerrel a művészeti piacon, ugyanakkor annyira népszerű mind a szakmaközeli, mind a laikus nagyközönség számára, mint a német festő, Gerhard Richter.
Az idén nyolcvanöt éves Richter 1961-ben költözött át Drezdából Nyugat-Németországba, ahol szimbolikusan újrakezdte életművét, melynek íve az elmúlt öt évtized során töretlennek bizonyult. A kaméleonnak is nevezett Richter mintegy 3000 darabot számláló oeuvre-jének egyedülálló diverzitása az ún. fotófestményektől a szürke monokrómokig, átfestett fényképektől az üveginstallációkig, tükörfestményektől a digitális absztraktokig látványosan ássa alá az egységes stílus máig élő kényszerének képzetét.
Az MKE Képzőművészet-elmélet Tanszékének tanárai, óraadói, illetve jelenlegi és volt diákjai előadásaikban arra vállalkoznak, hogy különböző mélyfúrásokon keresztül hozzájáruljanak e megkerülhetetlennek tűnő életmű hazai recepciójához.
